Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.
lelkészkedett itt, amidőn Harkára távozott, hol még 1628. is hivatalban volt. 1 Az utóda a weimari származású Papa Flórián György, aki előbb talán Pápán lehetett tábori lelkész. Hegyfalúban 1622. máj. 26. irta alá az Egyesség Könyvét és a csepregi zsinat jegyzőkönyve szerint még 1628. máj. 24-én is Locsmándon volt. Az 1646. évi jegyzőkönyv a locsmándi lelkészt nem nevezi meg s csak mint távollevőt említi. 1648. júl. 22-én zsinat is volt Locsmándon s ugyan ide lelkésznek a bécsi születésű Reinthaler Pált avatták fel. 2 Ismeretes még a későbbi lelkészek sorából Weingarth Vencel, aki előbb premontrei szerzetes volt Morvaországban a Brünn melletti zabovíci zárdában s hozzánk 1638. jún. 8. tért át. 1642-ben rőti (rattersdorfi) lelkész volt, az 1646. évi büki zsinat jegyzőkönyve szerint pedig már a Lisztiek urodalmában Veperden szolgált. Locsmándra csak 1652. jött s hét évig maradt itt. Midőn Musay püspök 1652 itt egyházlátogatást tartott, már ő volt a lelkész („Antea monachus, Braunoviensis Bohemus, ordinatus Csepregini 1642, die 20 Maii). 1658-ban Víttnyédy István soproni prókátornak és locsmándi birtokosnak irt levelet, melyben tanácsot kér, hogy egy engedetlen atyafival, ki az eklézsiát megkövetni nem akarja, mit csináljon. Weingarth idejében háromszor is volt egyházkerületi gyűlés Locsmándon, ú. m. 1652. nov. 25. 1658. máj. 21. és 1659. szept. 8-án. 3 Az utolsó lelkész a XVII. században a sziléziai származású Vigebius János volt Locsmándon, akit Musay püspök Szakonyban 1655. évi július 8-án avatott fel a bónyaí (böringsdorfi) gyülekezetbe. Locsmándra 1659-ben jött át. 1661-ben Seelmann soproni rektor emlékfüzetébe mint locsmándi lelkész irta be a nevét. A felesége Fischer Zsuzsanna Johanna soproni nő volt. Hívei nehezen összeférhető embernek ismerték. Musay Gergely 1661. évi jegyzékében Locsmándot Gödi Imre kőszegi lelkész esperességéhez számítja és még 1668. jún. 5. és 6-án is volt itt igen népes kerületi gyűlés. Vigebius idejében a kőszegi Széchy Péter gróf volt Locsmánd földesura. 1673. okt. 14-én ennek kezébe adta ki Vigebius a templom kulcsát. „Soha sem tette volna meg — úgymond — ha császári parancsolat nem kényszerítette volna erre." A templom1 Károlyi, Speculum Jaur. 88. Payr, Eht. Emi. 58. 64. 129. Sopr. Eht. 301. 2 Ker. jkv. Egyet, levtár V. 6. 307. 1. Fiedler K. i. m. 3 Payr, Eht. Emi. 67. 129. 76. 79. 134. Payr, Wittnyédy István, 55. 1. 4