Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.

lelkész volt 1841. Halléban. Wislicenus Hermann, Liszt Ferenc barátja pedig kiváló festő Düsseldorfban.)

1 e) Egyéb különálló német gyülekezetek Sopron megyében. Locsmánd. Már a XIII. században várispánság (Comitatus de Luchman) volt, de igazi vármegyévé nem fejlődött, sőt Kőszeg várához csatolták. 1466-ban Weiszpriach Zsigmond volt a földesuruk s a vele kötött szerződésben Senfft Péter locsmándí biró, Fleischhacker Jakab polgár és László Péter hegymester vallják, hogy a locsmándiak -adójukat már régóta (von Alters her) Kőszegre fizették. A reformáció korában Weiszpriach János soproni főispán, ennek veje Teuffel Kristóf, Devecseri Choron János és ennek unokája, ifjabb Nádasdy Tamás, 1616 óta pedig a Széchyek voltak Locsmánd urai. De voltak itt birtokai Wittnyédy Istvánnak is. Ez utóbbi 1662. jan. 6. irja Klesch Dániel kőszegi lelkésznek: „Jövő szerdán Locsmándomra megyek". Locsmándi birtokos volt Káldy György is, akinél 1663. febr. havában Zrinyi Miklós gróf volt szálláson. Az utolsó evang lelkészt 1672, pedig Széchy Péter gróf mint földesúr űzte el innen. Később az Esterházyak voltak itt is a földesurak.

2 Devecseri Choron András idejében a bécsi születésű Rieder Balázs volt a locsmándi lelkész, aki 1579. a szombahelyi zsinatra a győri püspök hívására elment ugyan, de evang. hitét azért el nem hagyta s 1589—1593. Veperdnek és Kaboldnak volt a lelkésze, 1596-ban Liszti István földesúr idejében a morva Müglitzből származott Steinhacker Lőrinc mint locsmándi tanító („ludirector in Leuczmanspurgk,,) irta alá az Egyesség könyvét, 1605-ben Bocskay hadai elől Derecskére menekült, honnan az elöljáróság igen szép bizonyítvánnyal bocsátotta el. (Lásd az igen érdekes okmányt Fiedler K. i. m. 12. 1.) 1616. máj. 5. Agnetis Salamon erdélyi szász (Saxo-Transsylvanus Rupensis) volt a locsmándiak lelkésze, ki ekkor a várost királyi birtoknak mondja (in oppído Caesareo Locsman). Gamauf szerint Agnetis az erdélyi Reps községben született, 1622-ig 1 Klein S. III. 78. 122. Müllner M. 33 1. Payr S. Eht. Emi. 90. 204. Sopr. Ehtört. 364. Östr. Prot. Jahrb. 1880. 96. és 1899. 51. 53. 2 Thirring G. 169. 1. Payr, Eht. Emi. 235, Wittnyédy lev. II. 30. Fiedler K. Gesch. der ev. Kgemeinde Locsmánd 6. 15. 1.