Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

Kíczléd (Kitzladen, ősi neve Musay 1661. évi feljegyzése szerint Kisládony). Már 1580-ban Braunseisen Tamás nevű fláciánus lelkésze volt, ki több magyarországi lelkésszel együtt írta alá az „Einfeltig Bedencken" című fláciánus iratot. 1618— 24. pedig Crusius András a lelkésze, ki a reformátusok zsinataira ís eljárt. Ismeretlen nevű evang. lelkésze 1646. jelen volt a büki zsinaton. Az 1647. évi országgyűlés ezt a gyülekezetet is templomával és egyéb épületeível visszarendelte az evangélikusoknak. Büchler István tanító, ki 1652. az egyházlátogatás idején Felsőlövön lakott és a tárcsái istentiszteleteken énekelt, kiczlédi volt. 1657-ben a Selmecbányái születésű Gártner Menyhértet avatták fel kiczlédi lelkésznek. 1661-ben a kőszegi zsinaton panasz volt ellene, hogy három jegyes pár esküvője volt már kitűzve, ő pedig Sopronba utazott s e miatt két pár idegen helyen kötött házasságot, a harmadik pár pedig megtartotta a lakodalmi vendégséget s csak a lelkész hazaérkezése után volt meg az esküvő. Gártner 1666. Kőszegre ment át másodlelkésznek. M. Klesch Dániel volt kőszegi esperes említi (A savnikí templom felavatása. Bártfa 1670.), hogy Kiczléden egy Gayer nevű úr nagy költséggel márványból és alabástromból oltárt építtetett s itt még 1670. is zavartalan volt az evang. vallásgyakorlat. Gayer bizonyára osztrák vagy stájer exuláns volt. Raupach Gayer Kristófot (von Osterberg) és még több Gayer nevű patrónust is említ.

1 Alhó (Alhau), Bükkösd (Buchschachen), Lipótfalva (Loipersdorf) és Vágod (Holzschlag) mai anya- illetve fiókegyházakról XVI. és XVII. századbeli forrásaink nem emlékeznek. d) A borostyánkői urodalom, a Königsberg és Batthyány család birtoka. Borostyánkő, a vár és az urodalom, a hozzátartozó mintegy 20 községgel a középkorban a Németujváriaké s 1388 óta a Kanizsayaké ís volt. Mátyás király 1463. Czebinger Tamásnak engedte át. Az 1492. évi egyesség szerint II. Ulászló korában ez is III. Frigyes német császárnak jutott. A reformáció korában pedig az osztrák Königsberg család birtokában találjuk, melynek Borostyánkőn kívül a magyar határon levő Pottendorfban is voltak birtokai. Teljes ciműk: „Khunigsperg zum Pernstain, 1 Raupach, Evang. Österreich II. Forts. 95. Presbyterologia 81. Ker. jkv. 361. 503. Payr, Fláciánus leik. 27. 1. Adattár VIII. 22. 29. 53. IX. 61. Payr, Eht. Eml. 91. 147. Chernél, Kőszeg tört. I. 109. Payr, Sz. Fekete István. 19.