Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

évi egyházlátogatási jegyzőkönyvünk is említi Peczöl filíájáról Megyehidáról, hogy itt „a kápolnákhoz apátosság földei" vannak, két dűlőben közel 70 hold és akkor Nagyfalusi Gergely pap birta ezeket. S a másik fíliáról, Fűztőről is említve van, hogy itt 55 hold „a hagyomány föld, kikről Szombathelyre szedik a kepét és nem ide Peczelhez." (Vasm. mon. 80. 281. Adattár VI. 129.) Itt is már a XVI. Században volt evang. gyülekezet. Az egyik kelyhet Bocskay idejében veszítették el. Takács Gergely dékán vermét ugyanis felverte az ellenség és a kelyhet elvitte. Pécseli Király Imre szülőhelyét az életirója, Vasáry Dániel ide teszi, de valószínűbb, hogy ez a jeles énekirónk a zalamegyei Nemespécselyen született, mert a reformátusoknak ott volt virágzó gyülekezetük. (Vasáry D. Péczeli K. Imre 5. 1.) Az első ismert peczöli evang. lelkész Csepreghy János volt, ki 1604. az esperesek és Cziczak János lelkész társaságában ítélkezett Csepregen és Sárvárott mezőszegedi Nyeregjártó Tót Máté házassági perében, A második ismert peczöli lelkész Geresdi Balázs, akit 1613. avattak fel s még 1628. és 1630. is Peczölön lelkészkedett. A hivek mint „szegény Balázs prédikátorról" emlékeznek róla, akit Magyar Balázs megbántott s e miatt 6 dénárt kellett a templomra fizetnie. 1633-ban Vörös Benedek a lelkészük, akit 1646-ban Acsádon találunk. (Ker. jkv. I. 60. II. 21. 33.) Kis Bertalan püspök 1633. márc. 15-én tartott itt egyházlátogatást. Templomuk Kisboldogasszonynak volt egykor szentelve. Mint földesurat, Erdődy Miklós grófot és Káldy Ferencet említi a jegyzőkönyv. Tar István és Kopácsi Imre esküdtek voltak a gondnokok (aeditui, quos hic decanos appellant). A hívekre az a panasz, hogy részben resten és tunyán hallgatják Isten igéjét és a sakramentommal nem élnek. Templomukat mostanában építették fel s az ebbe való temetkezést nem engedték meg, hogy el ne romoljék. Volt harangjuk is. Egy jó öreg kelyhe volt a templomnak, ezüst, de aranyozott, alul a karimáján ezzel a felirattal: Scostella Gíluvice. Ezt a peczöli hallgatók vették a megyehidiakkal és fűztűiekkel közösen, ehhez a felsőfárabelieknek nincsen semmi közük. A templomnak a megyehidi földön 2 szántóföldje volt. A megyehidí mezőn is van templom, aki ennek földeit bevetette, az egy-egy köböllel tartozott róla. A parochiaházhoz 45 hold föld és 16 kaszaalja rét tartozott. Volt a lelkésznek 3 jobbágy háza is, melyeket a ple19*