Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.
deákoknak házakat és kamrákat. Az ekkor kibocsátott szép püspöki körlevél mondja: „Eleitől fogva a mi emlékezetünkre Dunán innen a magyar scholák között legfőbb és nevezetesb a csepregi schola volt, kiben nagyságos uraknak, nemzetes nemes főfő rendeknek fiai német gyermekekkel egyetemben tanultának, alacson rendeknek fiók itt tanulván scholamesterségre hivatának és azokból elvégre Isten igéjének hirdetői és prédikátorai lettének, kik közül még e mái napig is az Isten az Ekklesiáknak nagy hasznára éltet egynéhányakat." (Adattár V. 48.) Jeles iskolája volt a közelben Kőszegnek is. Első ismert tanítója Turóczi János 1592 körül. Hírnevessé tette az iskolát Sármelléki Nagy Benedek (1605—1620), Pázmány méltó ellenfele, Kanizsai Pálfi János tanítója, akiról a hitviták történetében bővebben szóltunk. Itt tanítottak továbbá Sárvári Draganosits, Piscatoris, Söpörni, Vajda, Hodik, Perennyei, Ensel sat. (L. fentebb 245.1.) A csepregi iskola pótlására Kőszegen a kerület segítségével új iskolát építettek. Musay Gergely püspök már 1653. nov. 11. a röjtöki gyűlésből bocsátott ki egy eleemosynalis levelet, melyben az írja, hogy „az kőszegi szabad városban az scholának aedificiumja fundamentomból nagyobb részre felépíttetett s most summát akarnak gyűjteni a mesterek és alumnusok eltartására s az építés tovább folytatására". S 1659. febr. 5. a kőszegi gyülekezet és a kerület formális szerződést is kötött, mely szerint közösen fogják az iskolát fenntartani. Perennyei Bálint rektor 100 forintot kapott a kerület tőkéjének kamatjából s őt ezután a város és a kerület közösen fizette. Ugyanekkor Wechelius András somorjai könyvnyomtatót is meghívták az iskola mellé. Itt szerepel a kerület elsőben mint iskolafenntartó. (Payr, Sz. Fekete István 12.) Körmenden Dragonus Gáspár lelkész 1587. mint „sacrae theologiae professor" írta alá a nevét és pasztorális munkát is adott ki (Speculum theologorum 1591), de azért körmendi főiskoláról, mint Thury Etele teszi, nem beszélhetünk. Lehetséges, hogy a lelkészi pályára készülő egyes érettebb ifjakat tanított. (L. 203. 1.) Locsmándnak 1596. Liszti István földesúr idejében a morva Müglitzből származott Steinhacker Lőrinc volt a tanítója, ki mint ilyen irta alá a Concordia könyvet. Bocskay hadai elől 1605. Derecskére menekült, honnan az elöljáróság igen szép bizonyítvánnyal bocsátotta el. Volt tehát evang.. tanítója (1. 41. 48. 1.) már a XVI. században Derecskének (Drassmarkt) is. Szintén már 1596. Németgencsnek Pankaszi Márton, Monyorókeréknek az Er-