Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

helységben a reformáció előtt husziták laktak), Homokszentgyörgy, Kadarkút, Merenye, Rinyaszentkirály, Szilvás, Tarnócza sat. Es neki itt Kálmáncsán nem csak egyházakat látogatni és papokat avatni, hanem papokat nevelni is kellett, miként ezt már Laskón is megtette. Prédikációinak vázlatait „Tabulae analyticae" címen itt készíté el a papi pályára készülő ifjak számára. Bizonyára már itt Kálmáncsán fogadta el Kálvin hitvallását. Skaricza az eleinte brenciánus Melius Juhász Péternek áttérését is Szegedinek tulajdonítja. Ha Laskón még talán (a lutheránusokkal tartó Sztáray Mihályra való tekintettel) tartózkodó volt is e részben, de itt már semmi sem akadályozta, hogy nyiltan is Kálvinhoz pártoljon át. (Földváry 161. 170. 173. 174.) Horvát Márk halála után itt Kálmáncsán még nagy keserűség és szenvedés is várakozott Szegedire. Egyik újévi beszédében ugyanis a keresztnevek jelentését magyarázván, az Orsolya névről is elmondá, hogy Ursula nőstény medvét jelent. Jelenvolt azonban Fúria Albert gazdag marhakereskedőnek Orsolya nevű felesége, ki e szavakra felháborodva futott ki a templomból s otthon elpanaszolta férjének, hogy Szegedi őt kigúnyolta a szószékről. Az érzékeny házaspár ezt soha sem bocsátotta meg nekik, sőt várták az alkalmat, hogy bosszút állhassanak, ami nem is késett, Dsáfer kaposvári vajda ugyanis, kinek a kálmáncsaiak elmulasztották a várt ajándékot megvinni, e miatt éppen istentisztelet idején támadta meg a várost és Szegedi püspököt Imre tanítóval és több gyülekezeti taggal a templomból hurcolta fogságba Kaposvárra, Fúria most maga biztatta a törököt, hogy Szegedit el ne bocsássák, mert nagy váltságdíjat várhatnak érte, Perneszi Farkas babócsai kapitány hiában járt érte közben, Szegedinek másfél évet kellett kemény török fogságban tölteni s Peruiz bég Pécsett majdnem halálra korbácsoltatta. Csak Mező Ferenc hitvesének, Baranyai Anna ráczkeveí lakosnak köszönhette, hogy 1200 forint váltságdíjjal szabadságát végre visszanyerte, Hálából azután Ráczkevére költözött át 1563. (Földváry 177. Skaricza-Faragó, i. m. 29.) A fentebb említett Imre tanítón kívül még Pathai Sámuel atyjáról, Kannási Jánosról tudjuk, hogy a XVI. század végén öt évig volt kálmáncsai rektor. Nádasdy Ferenc, a nádor fia is járt Kálmáncsán Zrinyi Györgygyei 1587. amikor is a vásáron lepték meg a törököt és „sok gazdag árus törököt sok szép marhával" hoztak el onnan. (Pethő Gerg. krón. Földváry 154. 173.) Homokszentgyörgy. Nádasdy Tamás nádornak, 1593. Un-