Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

Rábahidvég. Régi várát a törökök 1532. pusztították el A XVI. században mint város említtetik. Budának elfoglalása után az ország bajainak orvoslása végett a dunántúli rendek 1547. itt gyűlést tartottak, hol Vas vármegyét Chernél Ambrus képviselte. Bocskay idejében 1605. a császáriak táboroztak itt s Rábahidvég két ütközetnek is szemtanuja volt. Batthyány Ferenc és Königsberg Lajos, Borostyánkő várának ura, ekkor verték meg itt a hajdúkat. Régi földesurai a Polányiak voltak, akik mellett kisebb köznemesek védték az egyházat. Nádasdy hitehagyása után a kerület 1646. nemes Polányí György oltalmát is kérte. (Vasm. mon. 86. 196. Ker. jkv. 235.). 1572-ben már magyar lelkésze volt, aki ez év elején jött a városi számadókönyv szerint Sopronba. Valószínűleg Dragonus Gáspár volt ez, aki először csak rövid ideig tartózkodott Sop­ronban és csak 1576. telepedett meg ott hosszabb időre. Monyoró­keréken 1591. kiadott művében (Speculum theologicum) állomás­helyeit ugyanis e szavakkal jelöli: „O/im in ecclesia Telepontana (Hídvég), quae est verbo vitae collecta, nunc vero Rohoncziana". Mivel itt oly kiváló állomáshelyeit is, mint Sopron és Körmend, elhagyja, ebből azt következtetjük, hogy rövidség kedvéért csak az első és utolsó papi állomáshelyeit említette meg s így az 1572-ben Rábahidvégről Sopronba költözött névtelen magyar lelkész valószínűleg Dragonus volt. (Sopron eht. 131). Az 1601. évi adójegyzék szerint is Rábahidvégnek ekkor evang. lelkésze volt, ki évi 2 forint adót fizetett. 1630-ban Győrvári Lukács volt a hídvégi lelkész, ki Pinnyére Ígérkezett, de nem állotta szavát s az okozott költségek miatt a márc. 20. Kereszturott tartott zsinaton a pinnyeiek be is vádolták. (Adattár VII. 107. Ker. jkv. II. 12). Kis Bertalan püspök 1633. évi ápr. 19. tartott egyház­látogatást Hidvégen. A lelkész ekkor Krumholtz Sámuel volt, aki fiatalon, talán tanító korában még a Liber Concordiae nyomtatott példányát írta alá 1596 és 1598 között. A bíró Böythe István, a patrónusok pedig Horváth János, Nádasdy István, Csányi Imre, Eszéki István, Mikolich Tamás, Pethő János özvegye, Ivánczi Zsófia voltak. Kelyhük a templomban nincs, de pünkösdre vesznek, valamint oltári ékességet is. Papi öltözetek is voltak, de a háborúban elvesztek. Az ostyasütő egyik felén Mária képe van. A templomnak 63 hold földje van, melyet a céhmester gondoz s jövödelméről számot ad. A registrum párja a prédi­kátornál van. A paplak (plebániaház) a nemes urak közönséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom