Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

érdemel figyelmet. (Thienemann 150. Szabó K. I. 257. 311. 340.) Csáktornyai volt Lossics István is, akinek műve: Disputatio Logica (Wittenberg 1614) s akit 1619. ismeretlen helyre avattak fel lelkésznek. Zalában Szentgrótnak s később Légrádnak is tudós lelkésze volt a lébenyszentmiklósi Deselvics István személyében. Még murányi udvari lelkész korában Széchyné Homonnai Mária költségén jelent meg ily című munkája: „Tízenkét idvösséges elmélkedések, melyekben igen szép könyörgések Philep Kegelius D. által deákul öszveszedetvén együvé szörkösztettenek." (Lőcse 1639. 8. r. 775. 1. Bártfán is 1639. jelent meg 12 r. 661. 1.) Kegel német teológus műve Spirituales Medítationes címmel latin nyelven Lübeckben 1602. jelent meg s benne Hieronymus, Augustinus, Anselm, Tauler, Kempis Tamás sat. evangeliomi szellemű elmélkedéseit gyűjtötte össze. Thienemann tévesen lát ebben (Althaus nyomán) a római katholicízmusba való visszaesést. Az evangeliomi szellemű misztikusokat a reformátorok eleitől fogva kedvelték. Ezt a művet először Debreczeni Péter ref. theológus fordította le (Leyden 1637). De Széchyné nem volt vele megelégedve, mivel Debreczeni az eredetiből sokat kihagyott, meg is változtatott s más nagy fogyatkozása is van, aminek talán az is lehet az oka, hogy „valami más Calvinistáktúl megvesztegettetett deák exemplár volt a fordétónál." Deselvics ezt a fordítást „más böcsületes személyekkel (Szentgyörgyi Tzuchius sat.) együtt" revideálta, a latin eredetível összehasonlította s ennek alapján javította. Kegel művének kivonatát Laskai János ecsedi ref. lelkész is kiadta. (Egynéhány áhítatos buzgó imádságok. Debreczen 1651.) Debreczeni fordítása pedig (s talán Deselvicsé is) még sokszor megjelent. (Ulm 1653. Lőcse 1668. 1704. Kolozsvár 1739. és 1764.) Megjelent latinul is hazánkban (Duodecim Piae Medítationes, Lőcse 1679). Más nyelvekre is lefordították. Ez is egyike volt legkedveltebb áhitatossági könyveinknek. (Szabó K, I, 686, 695. Thienemann 25.) Sopron közeléből még Fertőszentmiklós egyházi íróiról kell megemlékeznünk. E virágzó városkának is korán volt jeles iskolája. (L. fentebb 94. 1.) Sármelléki Nagy Benedek szentmiklósi rektor volt, mikor fentebbi művét irta: Naeniae, quas in obitum spect, ac magnifici D. Com. Francisci de Nadasd gratitudinis et memóriáé ergo lachrymis rigavít Benedictus Nagy, rector Nicopolítanus. (Keresztúr, 1604. 4 r. 9 levél.) Klaszekovics István püspök-lelkész itt irta Zvonarics műve elé „Protestatio az nemes magyar nemzetséghez" címen a Pázmány Kalauzát visszautasító tiltakozást. (Keresztúr 1614.) O és társai fordították le