Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

nejének, Salm Magdolna grófnőnek ajánlva. Németországban ez a könyv a mai napig is igen kedvelt s számtalan sok kiadást ért. Német nyelven hazánkban is többször megjelent. Versbe szedték és latinra ís lefordították. Velős, mintaszerű imádságok vannak benne s változatos és könnyen áttekinthető a tartalma. Igazi evang. imakönyv, mert általa Luther értelmében mindenki a maga papja lehetett s világi életét is istentiszteletté avathatta. Szalaszegi deákból fordította s megengedi, hogy már előtte más is lefordította. Az ajánlásban mondja: „Hallottam immár egyszer, hogy magyar és tót nyelvre is fordétották volna, de azok közül még csak egy sem érközött az istenfélő magyar keresztyén népnek nyelvén való keresztyén nemzet közé." Bártfán 1602. újabb kiadásban is megjelent. (Könyvszemle 1890. 104. Thienemann 16. 18.) Ezt a művet Osztopányi Pernyeszi Zsigmond is, Apafi Mihály vallásos lelkű udvarmestere, ki Dunántúlról a Nádasdyak köréből kerülhetett Erdélybe, lefordította ily címen: „A kegyes léleknek lelki vigasztalást szerző Idvesség Paissa." (Kolozsvár 1676. 12. r. 272. 1.) Művének fogyatékosságát az ajánlólevélben azzal menti, hogy ő „soha a tudományoknak csak kisebb részét (az Orthographiát) sem tanulta judiciommal." S nyomatékosan bizonyítja, hogy efféle munkára a politikus embernek is szüksége van. Zalából Csáktornyáról is kerültek ki író emberek. Csáktornyai Mátyás híres műve Dedekind Frigyes Grobianus című szatírájának a fordítása: „Grobián verseinek magyar énekbe való fordítása, melyekben az jó tisztességes erkölcsnek regulái vissza való értelemmel vannak megíratván. Ad notam : Hegedősek, nektek szólok, meghallgassátok." (Kolozsvár 1590 körül.) A mű különösen az étkezésnél való durvaságot jellemzi. Célját az olvasóhoz intézett pár vers mondja meg: Humánum est labi, scelus est non surgere velle, Qui videt errorem et corripit, ille sápit. Két más históriája is van : Az erős Ajax és bölcs Ulisses miképen perlettek az táborban Achilles fegyvere és hadi szerszáma felett. (Kolozsvár 1592.) Ezt patrónusának, Mindszenthi Benedeknek, Udvarhely kapitányának ajánlotta. A másik: ..Régenten az római főasszonyoknak cifraság tilalmáról való perlődések az Tanács előtt. Ad notam: Mostan emlékezem az elmúlt időkről, Az elmúlt időkről, jó Toldi Miklósról." Ennek a végén vallja magát dunántúlinak : Az ki ez éneket így egyben rendelte, Csáktornya hazája, Dráva Mura közbe. Kiváló érzéke lehetett a szatíra iránt. Mint az emberek gyengéit és rossz erkölcseit ostorozó egyik első írónk