Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VIII. Evangélikus egyházunk a magyar nemzeti szellem szolgálatában.

őket; igen akarnák ugyan, hogy az igaz keresztyéneknek, valamennyien vágynak, csak egy nyákok volna, hogy egy csapásban mindnyájunknak nyakunkat szakaszthatnák; igen fúrják ugyan ellenünk az követ, erősen tanácskoznak, mint fogyathassanak el, de az ki az magosságban lakozik, csak neveti és csúfolja az ő haszontalan végezéseket (Psal. 2. v. 4.) s fegyvert élesíttet ellenek". (Magyari 100. 101. és lásd fentebb 699. 1.). A vallási türelmetlenséget elitélte a r. kath. Báthory István lengyel király ís és nem akart mások lelkiismerete felett uralkodni. Még Miksa magyar király is, egy Habsburg, a párizsi vérnász miatt nagyon elitélte vejét, IX. Károly francia királyt. A lengyel koronát a franciával felcserélő és Bécsen át hazasiető III. Henriknek monda: „Ha az én vőm tanácsot kért volna tőlem, én őszinte atyai tanácsot adtam volna neki. Az eszeveszett emberek is beláthatták volna már annyi idő óta, hogy zsarnoki gyilkolással és égetéssel semmi jót sem lehet kivívni. Nincs nagyobb bűne a fejedelemnek, mintha alattvalói lelkiismerete felett akar zsarnokoskodni. A helyett hogy az eretnekek gyilkolása által a minden emberek Atyját megtisztelné, az ég boszujának teszi ki magát és mig ily eszközökkel égi koronát akar szerezni, a földi koronát is könynyen elveszítheti". Még a hitehagyott Nádasdy Ferenc is, Esterházy Miklós veje, akiről fentebb annyiszor szólottunk (és akinek 1671. a bécsi városházán az osztrák csőcselék gúnyos szidalmai között történt kivégeztetése előtt X. Kelemen pápától oly ajánlással kérték a megkegyelmezésért való közbenjárást, hogy 40.000 lelket térített vissza a római egyházba) élete vége felé a hires Oratíóban azt monda: „A religióbéli kérdéseket a pokolbeli ördög gyújtotta a magyarok közé, pedig ha elveszti őket a német, oda lesz az ország is, a vallás ís". I. Lipót részvéttel volt iránta. Mikor lefejeztetéséről a jelentést megkapta, azt irta Lobkovitznak: „Szegény Nádasdy, nyugodjék békével, már két misét hallgattam érte". (Szilágyi, M. N. T. VII. 239. 289). A nemzet romlásának okát látta a vallásüldözésben a nagy Zrinyi Miklós is, a buzgó katholikus, aki őszinte barátja volt a protestánsoknak. Ismeretes mondása: „A protestánsok szabadsága és az ország szabadsága egy alapon sarkallik." Mikor kérdőre vonták azért, hogy a nagy lutheránus Wittnyédy Istvánt választotta prókátorának és bizalmas barátjának, azt felelte: „Wittnyédyt jó embernek ismerem és a jó lelkiismeretű lutheránust többre becsülöm, mint a rossz lelkiismeretű katholíkust." Légrádi végvárában békében élhettek az evangélikusok. „Igaz