Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

bolták, A mostani templom mellett még láthatók a pálosok kolostorának alapkővei. Itt őrzik Szent Benedek vértanú maradványait. Egerváry Bereck (Briccius) tinnini c. püspöknek pedig a XVI. századból érdekes sírköve van. (Lásd fényképét Vasm. mon. 279. 1.) A torony közepén a keletre néző ablak jobb oldalán ez a felirat olvasható: „Nona ídest 9. Junii 1592. Thomas Nádasdy liber baro de Kabod", A baloldalon pedig: „1601, Laurentius Sennyeí, posteritati consignavit Franciscus parochus Egervariensís",

1 Nádasdy Tamás idejében Egervárát is Sárvárról kormányozták. Udvari orvosa, a buzgó evang. Körösi Gáspár 1554. szept. 3, járt itt öccsével, Nádasdy Kristóffal, hogy a régi várat megtekintse. Már ekkor is a templom bejáratánál márvány kőlapokra régi betűkkel voltak bevésve a Nádasdyak őseinek nevei. Nádasdy Kristóf magyarázta ezeket Gáspár doktornak. 1557. jan, 11. pedig Török Bernát jelentette Egervárról, hogy a külső várnak két bástyáját rovatta fel. Ez a Török Bernát, a Telekesi Törökök őse, Nádasdy Kristófnak volt főprefektusa Egervárott, A nádor Egervárát, úgylátszik, öccsének, Kristófnak engedte át, ki 1563. aug, havában Kőszegen vette feleségül Devecseri Choron János leányát, Margitot, akivel Kabold várát kapta hozományul. Ezek fia volt az a Nádasdy Tamás, akinek neve az egervári tornyon 1592. évszámmal van feljegyezve. Ügy az apa, mint a fia igen buzgó evangélikusok voltak. Egervár első ismert lelkésze az^ a Ságodi Gergely, aki 1596. irta alá hítvallási iratainkat és 1628—46. Hegyfalun volt esperes-lelkész. Evangélikus volt bizonyára az a Ferenc parochus is, akinek neve 1601, évszámmal van a vártornyon feljegyezve. Ezeken kívül még csak Lasnár Gergely nevét ismerjük, akit 1642. nov, 12, avattak fel egervári lelkésznek a guari zsinaton s később Szentlénárdon, Csepregen, Nemesládonyban és Saáron lelkészkedett. Musay Gergely püspök 1646. évi uti naplójában azt irja, hogy az Egervár körül levő gyülekezetek neveit távolságuk miatt nem ismeri.

2 d) Csepreg reformációja. Csepreg már a középkorban is mezőváros (oppidum) s mint ilyen a Kanizsayak birtoka. Bár Sopron megyében fekszik, 1 Sziklay J. Vasmegye monogr. 31. és 279. 1. 2 Szmollényi N. A középkori Szeged 119. Századok 1907. 736. Payr Telekesi Török István 3. 1. Sopr. Ehtört. 192. 264. Payr, Eht. Emi. 57. 79. 138