Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VIII. Evangélikus egyházunk a magyar nemzeti szellem szolgálatában.

igazsággal és meleg szeretettel nem szólott még a magyarról. A magyarok történetét akarta Gabelmann megirni képekkel díszítve s Istvánfynál, Szentgyörgyi Gábornál keresett forrásiratokat. De Mezőkeresztesnél 1596. a harctéren esett el. Istvánffy Miklós szép szavakkal emlékszik meg Gabelmann német emberről. Jegyzeteit még úgy véresen és sárossn a bécsi levéltár őrzi, de Ausztria azóta sem tanult belőle.

1 íme Csepreg iskolája ilyen magyarbarátot nevelt a német Gabelmannból. Es Csepregre Sopronból, Bécsből, Ujhelyből, sőt Némotországból is jöttek német fiuk tanulni. Több vidéki magyar iskolában is van szó a német gyermekek tandíjáról. Akkor még magyar szóra adták a német fiukat cserébe. Erezték a szükségét. (Payr, Gabelmann M. Ev, Ehi Élet 1912. 3. 1.) Sopronban és Kőszegen is a reformációnak nemzeti szempontból igen kedvező hatása volt a német polgárságra. A közös evang. hit védelme hozta őket a magyar főurakkal és a nemességgel szorosabb érintkezésbe. Sopronnak Sztáray Mihály már 1570. köszönetet mondott, hogy a mi szétszórt magyar nemzetünknek is gondját viselik. A városi tanács olyan magyar lelkészeket és tanítókat hivott meg, amilyenek voltak Szeremtyéni Mihály, Beythe István, Muraközi György és később Sárfői Miklós, Kövesdy Pál. A régi bizalmatlanság a magyarok iránt megszűnik, evang. hitének védelmére a német polgárság is Nádasdyhoz, Batthyányhoz és Zrínyihez folyamodik. A magyar mint tárgyalási nyelv a soproni városházára is bevonul. Bornemisza János ügyvéd 1591. és Tölti János polgár 1593. magyar nyelven mondja el panaszát.A gyámoktól meg nagyon is elvárták, hogy magyarul tudjanak, „Nachdem diese Stadt in Ungarn ist und ein Mitglied des Königreichs Ungarn" — mondja a jegyzőkönyv német nyelven, de magyar szellemben. Wittnyédy személyében pedig majd külön magyar jegyzőt is választanak. Az öreg Lackner Ádám, a Bajorországból bevándorolt aranyműves még sajnálkozva mondta a városházán, hogy nem felelhet, mert nem tud, magyarul, de a fiát, Kristófot már a csepregi iskolába küldte tanulni. A soproni tanács a XVI. század végén többször is úgy határoz, hogy az általa segélyzett ifjak ne Breslauba, hanem Csepregre (Csappring) menjenek, hol a latin mellett a magyar nyelvet is megtanulhatják. Szinte állandó szokássá lett Sopronból a német cseregyermekeknek magyar iskolába küldése. A magyar evang. nemesség még 1 Gabelmann egy könyvét (Melanchthon, Loci Praecipui Theol. Lipsiae 1557.) nevének sajátkezű bejegyzésével kegyeletes emlékül őrzöm.