Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.
kasdi Márton nevű hegyfalui lelkészeket említenek. Ezek közül tudjuk, hogy Pálházi Göncz Miklós, a későbbi püspök 1607, volt Hegyfalun, Farkasdi Mártont pedig 1610-ben innen választották meg soproni magyar lelkésznek, Nárdai Miklósról pedig saját leánya Zsuzsanna (Csapó Jánosné), ki ekkor 48 éves volt, mondta, hogy atyja két izben 14 évig volt hegyfalui lelkész. A XVI, században még Zséden is Hegyfalu filiája volt, de el akart tőle szakadni. Hegedűs Pál (köcski vagy széplaki) lelkész szolgált náluk. De Magyari István és Kőszeghi Balázs esperesek 1602. kitiltották innen, arra hivatkozva, hogy Zséden Reczés és Tokoich esperesek idejében Hegyfalu filiája volt. Hegedűs ellen az is panasz volt, hogy patrónusa, Megyeri Pál protonotárius kedvéért Telegdi Miklós pécsi püspök posztílláit használja, míg más gyülekezetekben Kulcsár György beszédeit. (Ker. jkv. 1602, 35, 1,) Kis Bertalan püspök 1633. márc, 2. volt Hegyfalun egyházlátogatáson. Vele voltak Ferencfi Péter és Jánossy Miklós nemesek is, mint Nádasdy Pál gróf képviselői. A helység bírája Ihász Gergely, a gondnok Nagy Pál volt. A hallgatóság között katonarendet is említ a jegyzőkönyv. R. kath, csak egy volt a helységben, A lelkész ekkor Ságody Gergely, egyszersmind esperes, aki már 1628 óta itt volt és itt is halt meg 1646-ban, Filiája Possafalva, a mai Pósfa volt, melynek lakói megígérték, hogy templomukat még ezen 1633. évben megépítik. 1646-ban a kiküldött biztosok Hegyfalut is visszarendelték az evangélikusoknak s a püspök, mivel a leégett paplakba új lelkészt nem hívhattak, Ujkéri Mihály répceszentgyörgyi lelkészre bízta a gyülekezet gondozását. Ságody halála után Dan Mihályt választották meg lelkészüknek. Ennek idejében 1651. Répceszentgyörgy nevében Chernél Miklós és Szilágyi István nemesek azt kérték, hogy Hegyfalu engedje át nekik „Poosfalva" filiát, de a lelkész ebbe nem egyezett bele, mert Hegyfalunak is szüksége volt Pósfalva jövödelmére. Nádasdy innen is 1660 körül űzte el a lelkészt. 1 Egervár. Vasmegye egyik legrégibb vára. Az Egerváryak után a Kanizsayak, Nádasdyak, majd a Széchenyiek birtoka. Oly laza talajon épült, hogy egy ölnyire sülyedt a földbe. Régi boltíves kapuján ma már csak mászva lehet bemenni. Régi templomát, mely a pálosoké volt, a mohácsi vész alatt lerom1 Prot. Adattár VI. 97. Payr, Eht; Emi. 139. Ehker. jkv. 352. 359. Dan M. neve után egykorú kéz irta a jegyzőkönyvbe : „Sanctus canonizatus".
