Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.
iskolája, melyet a kortársak kollégium néven is emlegettek. Fentebb (74. 1.) láttuk, hogy Ákosházi Sárkány Antal 1557. egy Páduában tanult és a Felvidéken sokáig szolgált jeles mestert ajánlott Nádasdynak és a csepregieknek. 1562-ben pedig Deberhegyi Fabricius Gáspár volt a csepregi rektor, kinek népes és virágzó az iskolája, de még a külföldre szeretne kimenni. A tolnamegyei Sibolti Demeter, Melanchthon tanítványa maga irja, hogy Gyuláról őt (1565) a Nádasdyak csepregi iskolájába hívták rektornak. 1587—88. a mecklenburgi Gabelmann Miklós magiszter, a későbbi hadi történetíró volt a csepregi rektor, akiről mint mesteréről emlékszik dr. Lackner Kristóf is. Vele egy időben volt Csepregen Creutzer György nagyeőri lelkész is, ki az iskola számára rendszabályokat készített. Az abecedáriusok mellett voltak itt grammatikát tanulók s öreg diákok is, kik a kisebbek tanításában segédkeztek. De volt a rektornak rendes segédtanítója is (collaborator). Sopronból, Bécsből, Bécsújhelyből és Németországból is hoztak ide gyermekeket cserébe. A csepregi zsinatról szóló históriás ének 1596. azt mondja, hogy az itteni iskola elpusztult s Reczés János esperes nem akarja, hogy minden faluban iskola s ebben mester és diák legyen, hanem csak a „főfő kerített városokban." Az ismeretlen verselő és ellenfél itt bizonyára rosszakaratból túloz. 1596 körül Keresztúri Crucius Mihály, Tömpör Balázs, 1602. Andreades Mihály, 1603. Fejér János, azután Dongó Gergely, Kis Bertalan, 1613—16. Brunswick Tóbiás, 1616—19. Potyondi István, 1619—22. Galgóczi Miklós magiszter. Ezek majdnem mind tanultak Wittenbergben is. Brunswick elbocsátó bizonyítványa szerint (1616) „miként a trójai lóból a legvitézebb katonák, úgy jöttek ki az ő iskolájából is a kiváló képzettségű ifjak, kiket azután a sopron-, vas- és zalamegyei iskolák vezetésére küldöttek ki." Galgóczi idejére esett Csepreg pusztulása, ő jutott lengyel kézbe s „főfő könyvei prédára." Az ő tanítványa az a bujdosó szegény csepregi diák, aki oly érzékeny szívvel látta és írta meg versekben a város pusztulását. Ez az igen becses forrásirat is bizonysága a csepregi iskola magasabb színvonalának. Szunyagovszky Mátyás és Kálmáncsai Balázs 1627 körül voltak csepregi rektorok. Utódaik közül még Szentmiklósi Jánost ismerjük, aki 1637-ig volt itt rektor. 1638-ban nagy reménységgel várja a kerület, hogy a „csepregi kollégium" megépül s ez fog a falusi gyülekezeteknek tanítókat nevelni. S 1641ben ís még nagy tervei voltak Kis Bertalan püspöknek. Sárospatak példájára főiskolát akart építeni, öreg auditóriumot, pitvart s a