Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - VII. Az iskolák és a nevelés ügye.

neszit) oltalma alatt irta. A magyar bibliát és énekeskönyvet az elsők közt Sylvester, Sztáray és Huszár Gál adták a magyar népnek, mely azóta állandó hatással van népünk egész szellemi világára és nyelvére. A protestáns hitvitákban is csiszolódott, fejlődött a magyar nyelv. Pázmány Péter még protestáns isko­lában, protestáns könyvekből tanult. A magyar nyelvet addig a fokig, ahol Pázmány azt átvette, a magyar reformátorok s ezek utódai fejlesztették. S nemcsak nyelvében, hanem egész szellemében is nemzeti és hazafias a magyar reformáció irodalma. Már az első evang. költők és verselők a zsidók történetéből vett példákkal kelték fel hallgatóikban a hazaszeretetet. Vagy olvassuk el Magyari István hatalmas művét, mily elemi erővel nyilatkozik meg minden sorában a népe sorsán aggódó legforróbb hazaszeretet. S későbbi polemikusaink is egyszersmind hazájukat féltik, midőn az evang. hitért, Istennek igaz tiszteletéért síkra szállanak. Károli Gáspár és Magyari óta, de már előbb is a hazafiság kérdésévé tették a reformáció ügyét. Es ez az erős nemzeti szellem hódított az idegen ajkú lakosság körében is. Ebben azonban az irodalom mellett nevezetes részük volt az iskoláknak s az egész evang. nevelésügynek is. VII. Az iskolák és a nevelés ügye. A reformáció már alapelveiből kifolyólag követelte meg az általános népnevelést. Az egyházi rend eltörlésével a műveltség sem maradhatott a papi osztály kiváltsága. A reformáció anya­nyelvén adta a nép kezébe a bibliát, hogy olvassa. Neki tehát olvasni kellett tanulni és iskolákra volt szükség. Nagy Károly követelményét: „ut scholae legentium fiant" (hogy olvasni tanító iskolák legyenek), igazán komolyan csak a reformáció vette. Luther az alapvető reformátori iratában (A nemzet ker. nemes­ségéhez) kivánja: „Hát nem kellene-e minden egyes ker. ember­nek már kilenc vagy tiz éves korában ismernie az egész evangelitmot, amelyben neve és élete vagyon." De nem csak népiskolákat, hanem nagy számmal alapított és szervezett át az evang egyház közép- és főiskolákat is. (Masznyik, Luther 3 alap­vető irata, 150. 1.) A reformáció korszakos jelentőségét úgy az általános tudo­mányos műveltség, mint különösen a népnevelés terén r. kath. tudósok is elismerik. Fraknói Vilmos püspök mondja : „A XVI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom