Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

! sem, aki mint szemtanú elég jó verseléssel és részletes szemléltető előadással irta le Csepreg 1621. évi pusztulását (Eht. Eml. 174). Két kiváló tudós esperes-lelkésze is volt Csepregnek e korszakban : Zvonarics Imre és Lethenyei István. Zvonarics Wittenbergben már 1601. Hutter Lénárd elnöklete alatt vitatkozott. (De poenitentia et confessione. Witt. 1601). Második kiváló műve: „Az szentirásbelí hitünk ágainak bizonyos móddal és renddel három könyvekre való osztása. Melyek az szentírásbeli dolgoknak summáját az írásnak illendő bízonyságival megerősítetvén rövideden befoglalják és azoknak kevés szóval keresztyéni gyakorlását mutatják és az mi időnkbeli kiváltképen való ellenkező tudományokat is hűségesen magyarázzák." (Keresztúr 1614. 4. r. 542. 1.). Hafenreffer Mátyás tübingeni tanárnak, az evang. orthodoxia egyik kiváló képviselőjének műve ez. (Loci theol. certa methodo ac ratione in libros tres tributi. Jena 1601). Zvonarics azért választotta és fordította le ezt, mert ebben „az csupa és tulajdon igazság minden ékesen szólásnak pompája nélkül rövid és világos igékkel magyaráztatik". Fentebb a hitviták történetében szóltunk róla. Pázmány Kalauza ellen ennek kiadásával indult meg a harc. Harmadik és eredeti műve, melyet S. Nagy Benedekkel együttesen adott ki: „Pázmán Péter pironsági. Azaz: azokra az szitkos káromlásokra és orczátlari pántolódásokra, melyeket Szyl Miklós neve alatt Hafenreffer M. tudós doctornak könyve eleiben függesztett levelek ellen álorczásan kibocsátott vala, Derék Felelet. Melyben nem csak az Csepregi Mesterségnek nevezett nyelves csélcsapási torkában verettetnek, de még az ő Csavargó Kalauzának csintalan fortélyi és hazug czigánysági is rövid bizonyos jelekből, mint egy világos tükörből kinyilatkoztatnak, írattatott az együgyűeknek hasznokra és az mi magunk ártatlanságának tiszta mentségére Zvonarics Imre és Nagy Benedek által". (Keresztúr 1615. 4. r. 329 1.) Fentebb (707. 1.) a hitviták történetében bőven szóltunk róla. A Zalából származott Lethenyei István is Hutter Lénárd wittenbergi tanárnak volt tanítványa (1609—11) s így a szigorú lutheránizmus hive. Ha mestere a „redonatus Lutherus", ő meg a „magyar Hutterus" nevét érdemli. Még künnlétekor jelent meg Hutternek klasszikus dogmatikája: „Compendium locorum theol. ex scripturis sacris et libro Concordiae collectum". E könyvnek majdnem kanonikus tekintélye volt. Lethenyei mondja róla, hogy a szász v. fejedelem elrendelte, hogy „senki, csak egy tanuló deák se mehessen addig följebb való scholákban és akadémiákban