Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

itt csak Beythe István fejtett ki. 1582—1597. között Manlius János vándor nyomdász dolgozott itt. Beythe ifjúkorában még evang, volt, 1585-ben a lutheránusok választották meg püspöknek. Első műveit tehát még az evang, egyház számára lehet elkönyvelnünk. Ezek: a) Körösztyéni tudománynak rövid summája, (Nyomt. Velágosvárott 1582. 8 r. 48 levél.) b) Agenda. Miképpen a ker. gyülekezetben sat. 1582. Gyzzing városában. 8 r. 50 levél, c) Az evang, és epistolák magyarázata I—IV, rész, Németujvár 1584. A két Beythe testvér azon lelkészeink közül való, akik növénytannal is szerettek foglalkozni. István a hires belga botanikusnak, Clusius Károlynak volt munkatársa, midőn hazánkban járt. Ide vágó műve : Stirpium Nomenclator Pannonicus. (Magyar növény-névjegyzék.) Antwerpíae 1584. 8 r. 8 levél. Clusius művéhez kötve. A hitvitákban sokat szerepelt Beythe András surányi lelkésznek pedig ide vágó műve : „Fives könyv. Fiveknek és fáknak nevökről, természetökről és hasznokrul Írattatott és szöröztetött magyar nyelvön az fő doktoroknak és természettudó orvosoknak Díoscoridesnek és Matthiolusnak bölcs irásokbul Beythe András által. Ecclesiast. 38, Istentől vagyon minden orvosság . . , Tisztöljed az orvost az szikségért. (Németujvár 1595. 4 r. 136 levél.) Rohoncon Dragonus Gáspár lelkész, mint „sacrae theologiae professor" adott ki egy lelkipásztorkodástant: Speculum theologorum et concionatorum ex S. Pauli epistolis aliorumque conditis libris concinnatum, opera et expensis Caspari Dragoni, praeconís et servi Dei olim ín ecclesia Telepontana (Hidvég), quae est verbo vitae collecta, nunc vero Rohoncziana mysteriorum domíni Jesu indignus dispensator. In usum studiosorum theologiae et novitiorum concionatorum emissum. 1591. Monyorókerék 4 r. 3 iv. c) Csepreg és Kőszeg egyházi írói. A Nádasdyak urodalmaiban Sárvár mellett a másik kiváló iradalmi központ Csepreg volt. Virágzó iparűző város a reformáció korában, régi szép és nagy templommal, melynek tornyában óra is volt. Van több céhe, polgármestere, főbírája, kiváló iskolája, könyvnyomdája, fürdőháza, fürdőmestere, borbélya sat. A polgárság 1639. nagy önérzettel rendeli el, hogy a mészárszéken a húsban fogyatkozás ne legyen, „mert nagy az város és igen sok utas is, sok főember is járja, ő nagysága (Nádasdy Ferenc) jövetele is nem tudatik, mikor leszen". (Farkas S. 159.) Rektorai közül irodalmi neve volt a tolnai Sibolti Demeternek. Sibolti, Melanchthon tanítványa, felavatásakor (Wittenberg 1576.) 53*