Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

szavából ismerjük, melyben ezt mondja : „Huszár Gál bocsátott ki isteni dicséreteket és psalmusokat, azok közül válogatottakat, melyek ez időben a jámbor atyafiaktul szöröztettek, anno 1560. in 8 cum dedicatoria epistola ad Petrum Melium". Ennek ma egy példánya sem ismeretes. Nem tudjuk tehát, hogy Sztáray zsoltárai már benne voltak-e. Másik igen értékes énekes könyvéről (A ker. gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. Komjátí 1574. 4. r. 347 levél) már fentebb a kultusz történetében szólottunk. Előszava Komjátiban 1574. okt. 6. kelt. Fennmaradt igen értékes levele is, melyet 1557. Bullingerhez irt. Mint pápai lelkész 1575. halt meg. Nyomdáját fia Huszár Dávid örökölte. Kiváló irodalmi központ volt már a XVI. század óta Alsólendva is, a Bánffyak birtoka, ahol Hofhalter Rudolfnak volt nyomdája. Hofhalter innen Nedelicre ment, 1579. pedig már Debrecenben volt. Tőke Ferenc lelkész 1553. itt irta „Az Istennek röttenetes haragjáról" szóló históriás énekét, melyben a hitehagyott Spiera Ferenc páduai jogtudós esetét tárgyalja és Szigetvár 1556. évi ostromának történetét is. (História obsidionis Insulae Sziget), valamint az Istvánfi Pál sírjára írt verses epitáfiumát is (1553), melyekről fentebb (405. 1.) bővebben szólottunk. Beythe István itteni lelkészkedésének még nem maradt irodalmi emléke. De utóda Kulcsár György már értékes munkálkodást fejtett ki. Első műve: A halálra való készületről. (1573. 8 r. 65. levél.) Afféle „Ars moriendi" lehetett ez is, amilyent Heltai óta sokan irtak. A második: Az ördögnek a penitencia tartó bűnössel való vetekedése. (1573. 8 r. 48. levél.) Az előszó szerint Urbánus Rhegius (Kőnig, humanista s később augsburgi szuperint.) irt egy ily című munkát. Bizonyára Kulcsár is őt követte. Harmadik és legértékesebb műve: „Postilla, azaz evangéliumoknak, melyeket esztendő által keresztyének gyülekezetibe szoktak olvasni és hirdetni, praedikátzió szerint való magyarázatja." (A. Lindva 1574. 4 r. 561 levél.) Ez volt nem csak a kerületben, hanem az egész országban is a legkeresettebb posztilla. Bártfán 1579. és 1597. ujabb kiadásokban is megjelent. Már Hegedűs Pál, a Hegyfalun és Zsédenyben prédikáló lelkész is 1600. ezt használta. Szenczi Molnár Albert az általa ismert posztíllákat felsorolván, (Kulcsár, Beythe, Bornemissza és Telegdi Miklós könyveit), bíráló megjegyzéseiben Kulcsárt valamennyi többi társa fölé helyezi s neki ítéli az elsőséget. Pintér Jenő legújabb irodalomtörténete szerint is: „Posztillás könyvének minden része a szív és a meggyőződés emberére mutat. Kulcsár György a bizonyítgatással kevesebbet törődött, 53