Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

vári parochia kúriáján zsellérek telepedtek le és Beythe ezért a sárvári lelkészí állást a magáéhoz képest gazdag jövÖdelműnek mondja.

1 Magyari idejében Keőszeghi Rozs Balázs is sárvári lelkésznek irja magát és pedig Magyari neve mellé 1599-ben. De őt már a következő évben Csepregbe hívták meg az 1599. dec. 13. elhalt Reczés János helyébe s ettől fogva hosszabb ideig volt itt lelkész és esperes. Kőszeghi még 1609-ben is egyik tekintélyes esperese az egyházkerületnek. Hutter Lénárd wittenbergi tanár a levelét a dunántúli vezetők között az ő nevére is címezi.

2 Magyari a tudós és buzgó Zvonarics Mihályban talált méltó utódot. Atyja, Bálint szegénysorsu varga volt Sárvárott a Nádasdyak szolgálatában s ezért a fiát is az idegen hangzású Zvonarics helyett Varga Mihálynak is nevezték. Beythe István bizonyos kícsinyléssel szólítja őt e néven. Édesanyja Báthory Erzsébethez is bejárt a kastélyba s bűnpörében mint tanú szerepelt. Már mint sopronkereszturi rektor részt vett a felekezeti vitákban. Beythe élesen támadja, 1599-ben Szakonyban, 1601ben Czenken volt lelkész. Itt fordította le Osiander Andrásnak művét „Pápa nem pápa" címen (Keresztúr 1603). Sárvárra 1605ben hívták meg és húsz évig lelkészkedett itt, előbb mint esperes, 1620—25. pedig mint püspök. Lelkipásztori gondját a pápai evangélikusokra is kiterjesztette, 1613-ban egy urvacsorai kátét küldött kéziratban Pápára s emiatt a reformátusok igen élesen támadták. Öccse, Imre Csepregnek volt a tudós lelkésze, fiai közül pedig György Németujvárott volt előbb nevelő, majd tiszttartó, István pedig előbb czenki, keresztúri s majd kassai lelkész.

3 Sárvárnak ebben a korszakban, sőt hosszú időre is az utolsó lelkésze Kis Bertalan volt, Somogymegyei származású és Lethenyei Istvánnal együtt Báthory Erzsébet küldte ki 1609, Wittenbergbe, Visszatérte után Csepregen rektor, 1612 óta pedig Szakonyban, majd 1615. Czenken volt lelkész. Itt vette feleségül a püspök leányát, Klaszekovics Jusztinát, Nádasdy Pál már 1619, óta udvari papjának nevezi s ő szokott a keresztúri kastélyban is prédikálni, Zvonarics halála után pedig 1625, őt hívta meg Sárvárra, S még ebben az évben püspöknek is megválasztották, jóllehet fiatalsága miatt (alig volt több 35 évesnél) eddig még esperes sem volt. Igen nagy buzgóságot fejtett ki úgy gyülekeze1 Payr, Ehtört. Emi. 187. Prot. Eht. Adattár VII. 69. 2 Payr, i. m. 57. 151. 164. 3 Irodtört. Közlem. 1908. 225. Prot. Eht. Adattár VII. 159.