Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

Volt Sárvárott a nádor udvarában egy Sárvári Pál nevű pap is, ki 1557-ben Erdélyből hozott oltóágokat oltogatott (Kerty István kertész jelentése szerint) a sárvári kertben, s a kinek Sárkány Antal szintén 25 magyar forintot hagyott 1562. végrendeletíleg. Ez tehát Szegedivel egy időben lelkészkedett Sárvárott s bizonyára már szintén evangélikus volt. Szegedi utóda Szalárdi Mihály volt, aki 1590. már Czenken lelkészkedett. Káldas Mihály sárvári polgármester és a többi elöljárók mondják róla, hogy „Sárvárott laktában és tisztében jámborul tisztességben élvén, az pusztára fundamentomból az maga saját költségén egy házat építtetett", melyet 46 forinton eladott. Egyházi munkásságáról többet nem tudunk.

1 Utána Samarjai Vidos Lénárd volt a sárvári lelkész, akit 1586. Semptén, Salm Gyula birtokán találunk. A csepregi kollokvium jegyzőkönyvét 1591. már mint sárvári lelkész hitelesíti és Sárvárott van 1596-ban is, mikor az Egyesség Könyvét aláirtak. Ekkor már esperesnek (seníor) nevezi magát.

2 Samarjai Vidos után az irodalomtörténetből is ismeretes Magyari István lesz Sárvár lelkésze. A nádor fia, Nádasdy Ferenc, aki atyjánál is buzgóbb volt és nyíltan vallotta magát evangélikusnak, Magyarít mint tábori lelkészt vitte magával. így ott volt urával már 1594. Esztergom ostrománál. De 1599. óta otthon marad mint rendes sárvári lelkész. Barátai concionator aulicus néven is említik. Az Egyesség Könyvét 1599. jún. 9. a hegyfalui zsinaton írta alá s a következő évben esperesnek is megválasztották. Mint ilyen fordította le és adta ki 1600. a mohácsi vész emléknapján (aug. 29.) Beust Joakim wittenbergi tanárnak „Ars bene moriendi" című munkáját, 1602-ben pedig az „Országokban való sok romlásoknak okairól" szólott, amely lyel Pázmány Pétert heves polémiára indította. Ezeken kívül Nádasdy Ferenc felett mondott két halotti beszédét is kiadta (Sárvár 1604). Úrnőjével, a hírhedt Báthory Erzsébettel szemben, akinek súlyos lelkibetegségét ő sem ismerte fel, nyíltan is fellépett és felelősségre vonta. 1602-ben már betegsége miatt nem jelenhetett meg a csepregi zsinaton, de az ivání zsinat határozatából 1603. mégis egyházlátogatásra indult. Patronusát kevéssel élte túl. Az 1604. év végén vagy 1605. elején halt el. Az ő idejében a sár1 Takáts S. Rajzok a török világból III. 374. Payr. Eht, Emi. 28. Történelmi Tár 1899. 576. 1. 2 Prot. Eht. Adattár VII. 21.