Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

kibékülést még lehetőnek tartották volna. Bár 1598 elején ís történhetett még valami kísérlet a közeledésre, mert erre nézve írja Beythe András 1599, Reczésnek: „Tudod, micsoda egyezményünk volt egymással a mult évben, megígértétek önként, hogy ezután már semmit sem irtok és tárgyaltok a kegyes embereknek megbotránykozására." A Formula C. magyar előszava bezzeg nem mutat erre. Ügy látszik, őseink is a szenvedélyes hitviták idején többször kibékültek és, ismét összeharagudtak. (Adattár VII. 64. Fabó 73.) Beythe püspök, a hetvenhez közeljáró és már látásában is meggyengült öreg, ezt az ellene támadó Előszót nem hagyhatta felelet nélkül. A következő 1599. év elejére készült el nagyobb szabású Igaz Mentsége. Előszava febr. 6-án kelt. Teljes címe : „Az igaz körösztyénektűl meghasonlott Confessionáriusoknak rágalmazó Articulusok ellen írattatott Igaz Mentség, kiket ük Böythe István boszuságára egy kalandosságban, értetlenül, rágalmazójúl eltitkoltatott Mestör dolgából foldozgattanak öszve az másonnét koldultatott Confessiok szerént ez végre, hogy az Ur Isten városa ázlaló szent Igének tisztaságos folyását irigységből elrekesztenék az ő nékiök tetszött (Isten Lelke nélkül való) áhítatos kívánságok szerént. Ecclesiast. 10. Mint az kígyó hallgatván mar meg: akképpen az titkon rágalmazó. 1599." Ennek eredeti, a XVI, század végéről való kézirata ma is megvan Révész Kálmán püspök birtokában. 1816-ban Hrabovszky György várpalotai, majd Gamauf Teofil soproni lelkész birtokában volt. Innen került Jankovích Miklós gyűjteményébe, ahonnan Schrott bécsi antiquárius vásárolta meg. Ettől pedig 1860. Révész Imre debreceni lelkész. Habent sua fata libelli.

1 Az egész védőirat harmadik személyben szól Beythéről s előszavában tiltakozik ellene, hogy ő volna a szerzője: „ö magától senki választ ne várjon ... ő immár az ő jámborul élt életének vénségére nem sokat ís lát." Az eredeti kézirat azonban (Révész Kálmán felfedezése szerint) mégis elárulja a szerzőt, midőn ez egy helyen megfeledkezik magáról és néhány soron át első személyben szól. Beythe részéről ez nem volt egyenes, őszinte eljárás, de a régi irodalomban, miként Pázmány példája mutatja, nem szokatlan. Felelet volt az Igaz Mentség a magyar Formula C. hittanára s az ennek előszavában Beythe ellen emelt 1 Másolata megvan a pápai ref. főiskola könyvtárában. Révész K. Beythe I. apológiája. Pr. Szemle 1895. 588. Nyomtatásban az Adattár közli először. VII. 65-103. 1.