Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

oszlik: a) Miben álljon a veteködés ? (Status controversiae). b) Affirmativa. c) Antithesís seu Negativa. Jellemző, hogy mielőtt az Ágostai Hitvallás magyarul megjelent volna, Reczés pártja a Formula Concordiae lefordítását és kiadását tartotta szükségesnek. Ez annak a kornak hitvitáiból érthető. A Formula C. bővebben, határozottabban foglalkozik a vitás kérdésekkel és a filippisták tanait is visszautasítja, akikre a kálvinisták támaszkodtak. Az Augustána mellett tehát a F. C. volt a második egyetemes evang. hitvallás, melyet dunántúli őseink hittani alapul elfogadtak. Ezt a hitvallást már 1596-ban aláirta 78 dunántúli lelkész, akiknek nevei is közölve vannak. (Sequuntur nomina eorum, qui libro Concordiae, in eodemque contentae huic Epitomae praemisso solenni juramento Anno 1596. subscripserunt. (Masznyik kiad. 162. 1.). Ebben a könyvben adták elő hitüknek határozottabban kifejtett tartalmát s ennek előszavában feleltek meg Beythe vádjaira is. Az aránylag hosszú előszót (3—31. 1.) minden tisztességes és istenfélő rendekhez intézik, kik egész Magyarországban s kiváltképen Sopron, Vasvár és Zala vármegyékben vannak. Ebben elmondják, hogy hit dolgában visszavonás van az egyházi rendek között. S hogy ennek eredetét megértessék, elbeszélik röviden a dunántúli reformáció történetét is több fontos adalékkal, melyeknek elsőrendű forrásértéke van. A mi eleink sem választottak, úgymond, más Confessiót, hanem az Augustanát fogadták el. Beythe Istvánt is azonképen választották meg, mint Szegedit, az első püspököt, hogy semmit meg nem változtat, hanem az Aug. Conf. szerint tanít s egyebeket is arra igazgat. De ő és társai ettől mégis eltértek. Beythét intették a vigyázásra, de ő halogatta a dolgot. S mikor legnagyobb szükség lett volna a gondviselésre, tisztét letette s kiment közülök. Ezután való gyűlésükben tehát ők is kijelentették, hogy ők sem akarják őt többé superintendensüknek tartani s ezt levelükben közölték ís vele. Majd mindenféle bűnökkel vádolta meg Beythe őket s ezeket „tudatlan verseiben álnokul reájok is kiáltotta". Ekkor még a püspök művének tartották az Ubiquista Komédiát. A vádat ezután visszafordítják Beythe ellen. „Bár többről ne, hanem csak szegény Kálmán deák dolgárúl (kit kezével ölt meg) gondolkodjék ís". Szemetet talál Beythe a maga háza előtt is, csak győzze söpörni. Ilyen emberrel tehát ők hitbeli közösségben nem élhetnek. E könyvben bemutatják hittanukat, mely miatt ócsárolják, üldözik őket. S végűi kérik patrónusaikat, hogy vizsgálják meg ügyüket s az igaz tannak