Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

evang. gyülekezetek üldözésével korszakos fordulatot idéz elő dunántúli kerületünk történetében.

2 Nádasdy Tamás a dunántúli urodalmakat nejével Kanizsay Orsolyával, Kanizsay László vasmegyei főispán egyetlen fiusított leányával kapta hozományul. Sárvárt már 1532-ben, mindjárt az eljegyzés után birtokba vette s atyját Ferencet ültette be ide gazdának, de ő maga csak az egybekelés után 1534-ben választotta Sárvárt rendes lakóhelyének. Sárváron kívül Kapuvár és Léka voltak urodalmának kiválóbb központjai. De övé volt Egervár is Vasmegyében, Csókakő Fehérmegyében, Nagykanizsa Zalában és Somogyban is sok község. Régi királyi adománylevelek és Musay Gergely püspök feljegyzése alapján a Nádasdyak urodalmairól a következő áttekintést adhatjuk. A sárvári urodalomhoz (ad arcem Sárvár) a következő helységek tartoztak: Sárvár, Sár, Ikervár, Péterfalva filiával, Csénye, Eölbő, Semjén, Vámoscsalád, Geősfalva, Répcelak, Hegyfalu, Seregélyháza, Nyőgér, Sótony és Bejcz fílíákkal, Eötvös. Sárvárhoz számították a sopronmegyei Csepreg városát is. Valamint Péczelt, az Erdődy grófok birtokát is. Az 1558, évi királyi adománylevél a sárvári urodalomhoz sorozza Nagygeresd, Kisgeresd, Iván, Pusztacsalád, Hegykő, Kövesd és Horpács sopronmegyei helységeket is.

2 A kapuvári urodalomhoz (ad arcem Kapu) tartoztak: Fertőszentmiklós (Szerdahely és Petőháza filiákkal), Csapod (Göbös* Hövej és Himód filiákkal), Endréd (Szergény és Agyagos filiákkal), Söjtör, Vitnyéd. Musay ide számítja Széplakot is Sarród filiával, mely a Megyeryek (1647-ben Megyery János) birtoka volt. A Rábaközből Kapu várához tartozott: Kapuvár, Baboth (Ordó, Szárföld, Veszkény), Bogyoszló (Jobaház, Csáford, Potyond), Pordány, Szil (Bánthegy), Bodonhely (Szovát), Bágyog, Barbacs (Dőr, Szilisárkány, Maglócza), Farad (Tamási), Keczöl (Edve, Pápocz, Szentmiklósfalva), Beled 1647-ben Cziráky Ádám birtoka volt. Az úgynevezett Felsővidéken, melyhez Musay, Bő, Ujkér, Keresztény, Horpács (Lédecz), Lövő, Kövesd, Lozs, Pereszteg, Czenk (Dávidczenk), Hidegség (Boz, Homok, Hegykő) falvakat 1 A Nádasdy-család történetére vonatkozólag lásd „A nádorispán udvara, Kanizsay Orsolya, Erdősi Sylvester János, Protestáns volt-e Nádasdy Tamás, Magyari István és Báthory Erzsébet, Révay Judit, a hitehagyott Nádasdy Ferenc édesanyja, Az evang. Csepreg pusztulása" című dolgozataimat. 2 I. Ferdinánd 1558. aug. 1. kelt adománylevele. Farkas S. Csepreg tört. 299. 1. Musay G. uti naplója 1646. Payr S. Ehtört. Emi. 136.