Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

Síboltitokkal öszve, azután Severinustokkal Csepregre gyűlést tétetétök. (Adattár VII. 73. 74.) Es Pathay István is jól emlékszik ezekre az első szóbeli vitákra, mikor Klaszekovicshoz intézett levelében 1616. irja: „Em­lékezhetik kegyelmed róla, hogy szegény Nádasdy uram egyné­hányszor hozott ilyen haragos embereket reánk. Tudja kegyel­med, hogy szegény Syboltival, Crajczerus doktorral is volt efféle collatiónk". Másutt pedig azt is megmondja Pathay, hogy egy ilyen disputációt Hegyfaluban tartottak: „Tudom emlékezhetik kegyelmed róla, mikor még velünk egy értelemben valátok, mikor szegény Nádasdy uram Horváth Gergelynek esztekéléséből kezdé a követ mozgatni, mikor Crajcerus doktort szegény Gábriel deák­kal együtt a hegyfalui gyűlésünkben hozzánk küldötte vala őnagy­sága, intvén arra, hogy a mi vallásunknak egyenességet hátra­hagyván, állanánk a tőlünk szokatlan vallásnak követésére". Nádasdy a Hegyfalun jelen voltaktól választ is kért s Pathay azt felelte, ha hitének hamis voltáról meggyőzik, kész az igazat el­fogadni. Es Gábriel uram (Szentgyörgyi Gábor) ezt elegendő néven vette. (Adattár VII. 164. 181). E feljegyzésekből látjuk, hogy Beythével és kryptokálvinista társaival először a tolnai Sibolti Demeter vitatkozott, Nádasdy Ferenc egykori nevelője, csepregi rektor, később nagyszombati és semptei lelkész s egyszersmind dunáninneni püspök. Majd pedig Horváth Gergely engedte át Nádasdynak nagyőri tudós lelkészét, Creutzer Györgyöt is, ki 1587—88. két évet töltött Csepregben, hogy itt az egyházat és iskolát szervezze s a lelkészeket és ta­nítókat evang. hitükben a terjedő kálvinizmussal szemben meg­erősítse és velük a Concordia Formuláját is elfogadtassa. Igy a hegyfalui hitvitának is, melyen Creutzer jelenvolt, 1587. vagy in­kább 1588. kellett megtörténni. 1 Résztvett ezekben a hitvitákban Gabelmann Miklós, a mek­lenburgi származású jeles rektor is, aki 1585—88. állott a csep­regi iskola élén. Ugylátszik, Creutzerrel egy időben hagyták el Dunántúlt. Gabelmann megszerette Csepregen a magyar népet s később mint császári jeles történetíró német társainak elfogult­ságával szemben igazságszeretettel és nagy elismeréssel mert a magyarokról írni. Ott volt továbbá a hitvitákon a buzgó Szent­györgyi Gábor is, Nádasdy Ferencnek, sőt már atyjának, a ná­dornak is titkára. Hittani kérdésekben a gyűléseken rendesen ez 1 Thury E. Sibolti D. élete. Pr. Szemle 1890. 744. Meghalt Sibolti 1589. febr. 17.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom