Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

pedig a kálvinista. Maga Huszár ellenmond ennek, midőn nyomban utána í£y folytatja a levelet: „Igen jól tennéd, ha Melanchthon Fülöpöt felszólítanád, hogy az urvacsoráról való véleményét végre valahára mondja ki nyíltan és tegye közzé még idején, mert az ő színlelése már eddig is nem csekély bajt szült a Krisztus egyházában". De ebben a kérdésben még maga Huszár Gál is nagyon ingatag volt, mert 1558. kiadott prédikációiban még ő is Luther urvacsorai tanát követi és nem Kálvinét. Oláh Miklós prímás Huszár Gált csak 1563-ban (debreceni működése után) mondja szakramentáriusnak, (Lampe-Ember 115. Prot. Eh. Isk. Lap 1862. 109. Századok 1876. 34. Zoványi í. m. 328. 444). Szegedi Kis Istvánról azonban tudjuk, hogy ő Tolnában és Baranyában már Kálvinnak urvacsorai tanát fogadta el és hirdette. Az ő itteni működése készítette elő a református egyháznak Herczegszöllősön 1576. történt szervezkedését. De az ötvenes években Dunántúlnak délkeleti részén is (Tolnában, Somogyban) még Luthernek tanítványai voltak többségben. Somogyból Kálmáncsáról került fel 1550 után Szegedi Máté Sárvárra, aki itt mint lelkész s utóbb mint első dunántúli evang. püspök erős oszlopa volt a lutheránizmusnak. Az Egyesség Könyvének fordítói mondják róla, hogy Szegedit az Augustána Confessio szerint való vallásnak őrizésére és oltalmazására választották meg püspöknek „aki meg is emlékezvén tisztiről, gondot is viselt, egyességben és nagy békességben tartotta az ő tiszti alatt való anyaszentegyházakato. És a sárvári születésű Zvonarics Mihály, Szegedi tanítványa, később Klaszekovics István püspökhöz irt levelében nagy dicsérettel emlékezik mesterének hithűségéről. (Lásd fentebb 617. 1.) E nyilatkozatokkal szemben, ha Pálházi Göncz Miklós dunáninneni püspök „Az urvacsórájáról" című művében 1613. őt mégis kálvinistának mondaná, amint Thury Etele állítja, azt tévedésnek kell nyilvánítanunk, mert tanítványa és tiszttársai csak mégis jobban tudhatták, hogy milyen vallású volt Szegedi.

1 Hiszen Szegedi és az egész dunántúli evang. egyházkerület 1676-ban a valószínűleg Hegyfalun tartott szervezkedő gyűlésen hittani alapul az Ágostai Hitvallást fogadták el. Miként a magyar F. Concordiae előszavában Reczés János és társai mondják: „Itt az mi hazánkba is hogy az evangeliom hirdetésének és terjedésének az ördög eszközi által akadékja ne lenne, akkorbeli körösztyén tanétok gondolták, hogy egy bizonyos megirattatott 1 Masznyik E. Az Egyesség könyve. 11. 1. Adattár VII. 167. Thury E. i. m. 63.