Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

föltetézte és tatarozta s mint valami jeles dolgot, ki nélkül az keresztyénség már hogy nem lehetett volna, mind egy csomóba kinyomtatta . . . De ebbül az juh köntös alatt elröjtett farkaskörmöt rajta tapasztalván, csak azért is az pápa megbüdösült borát naponként jobban-jobban megunják. Még azok is kedig, kik ezelőtt malozsa helyett nyalták, noha újonnan igen czégérezik az Jesuiták, de sokan utálni kezdették . . . Igy akarta Isten, hogy kitessék, kinek vitézkedjenek mind két felől, tudniillik, annak, ki felől Idvezítőnk mondja Ján. 8, 44. Ti az ördög atyától valók vagytok. Az eleitől fogva emberöldöklő volt és az igazságban nem állott meg, mert nincsen ő benne igazság. Valamennyiszer hazugságot szól, az ő magáéból szól, mert hazug ő és hazugságnak atyja." • A jezsuiták erkölcseinek festése után mondja tovább Klaszekovics és a négy esperes : „Volnának nálunk az Isten igéje élő patakibul szedett lelki parittyába illendő kövek is, kiket az kisded Dávidok készek volnának az Góliát (Pázmány) homloka meghasogatására kihajigálni, de bizonyos okok és alkalmatlanságok halasztják; hoz az Ur Isten időt, mikor haszonnal vitethetnek mind ezek véghez." íme, tehát bővebb polemikus iratot is Ígérnek. Addig pedig vegyék az olvasók Hafenreffernek ezt a Zvonarics Imre által lefordított becses művét, mellyel mindenben egyetértenek s melyből kitűnik, hogy méltatlanul gyalázzák őket ellenfeleik. „Dicsekedni merünk jó lelkiismerettel, hogy az czégéres és szarvas bűnöknek tilalma és büntetése megvagyon közöttünk s nem oltalmaztatnak azok, mint az Goliáth oltalmazza az bordélyokat és azokban Istent boszantó sok utálatosságokat." Krisztus megjövendölte ezeket a szenvedéseiket. Máté 10. Es a 140. zsoltárral szólanak: „Szabadíts meg engemet oh Uram, az álnok emberektől . . . Kik gondolnak gonoszt . . . Megélesítették az ő nyelveket, mint a kigyók; áspis kígyónak mérge vagyon az ő ajakok alatt sat. Végűi pedig Augusztinusznak a hippói gyülekezethez intézett igen találó szavait idézik: „Mivel magát az írásnak igazságát a vádoskodók el nem homályosíthatják, azok ellen szítanak tehát gyűlöletet, akik azt hirdetik, s akikről mindent kigondolhatnak, ami csak eszükbe jut." Az egész Protestatio méltó felháborodással, az ellenfél hű jellemrajzával, meggyőző erővel és igen sikerült, szellemes formában utasítja vissza Pázmány Kalauzának vádjait. A püspök és az esperesek mellett Kőszeg jeles rektora, Sármelléki Nagy Benedek is síkra szállott ugyanitt^egyházunk-