Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

dákkal, mert később őt magát is Balassa Menyhért özvegyével, Baky Margittal hozták hirbe, fegyvertársát, Balásfi Tamás boszniai püspököt pedig sodomitasággal vádolták meg országszerte. Pázmány a leveleiben igyekszik magát ettől a vádtól tisztázni. (Pázmány i. m. I. 154. Adattár VIII. 58.) Magyari sem hagyta felelet nélkül Pázmány művét. Erre nézve mondja 1604 elején: „Más írásomban is vetekedésem vagyon Pázmány Péter jezsuitával, kinek rágalmazó írására való feleletem is készen vagyon, csak költség héjával vagyok még." Hogy valamit mégis napvilágra bocsásson a dölyfös jezsuita ellen, a Nádasdy Ferenc felett mondott halotti beszédben — eléggé alkalmatlan helyen — polemizál vele. 1604. jan. és febr. havában több beszédet mondott elhalt jó ura felett, de csak kettőt adott ki ezen a címen: „Nádasdy Ferencnek teste felett és temetésekor lött két praedicatiója Magyari Istvánnak." (Báthory Erzsébetnek ajánlva. Keresztúr 1604.) Ezek elsejében Pázmánnyal szemben bizonyítja, hogy nincs purgatórium, mert az irás csak mennyet és poklot ismer. A lelkek a halál után nem jelennek meg, mint „Pázmány atya" mondja. Több helyen is hivatkozik reá „az én Pázmán jebusitám" vagy csak „az én jesuitám" szavakkal. A beszéd 3. részében végül a megholtakért mondott misékkel szemben azt bizonyítja, hogy a halottakért már semmit sem tehetünk, mert a jók a mennybe, a gonoszok a pokolba jutnak, tehát mindenkire nézve csak a földi élet a megtérés ideje. A második halotti beszédben, melyben Nádasdynak adja hű és részletes jellemrajzát, már csak egy-két vonatkozás van a r. katholikusokra. Pázmány e prédikációk ellen külön cáfolatot nem irt, de később is alkalmilag még több helyen megemlékezik Magyariról. Szokása szerint kicsinyli, gúnyolja, mint olyant, ki „a taligakenéshez ért többet, hogy sem a vitézlő főemberek tisztihez." Másutt pedig ubiquista prédikátornak nevezi. De némi dicséretet is mond róla: „Azok közül, kik Magyarországba az régi keresztyén vallás ellen irtak, alég olvastam, ki mértékletesbnek tettetné magát Magyari Istvánnál (Összes művei I. 388. Ferenczi Z. Bevezetés 26. 28.) Ferenczi Zoltán, akit elfogulatlan birónak tekinthetünk, összevetvén Magyari művét Pázmány feleletével, a pálmát amannak adja oda. Magyari nyugodtabb, higgadtabb, mérsékeltebb, prózája hangzatosabb, világosabb, egyszerűbb és minden tekintetben olvashatóbb. Nem terheli úgy túl mondatait s nem használ annyi tudást mutogató idézetet, mint Pázmány és nyelvtanilag is hibát-