Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

támadást intézett a protestánsok ellen s a dunántúliak Rudolf korában, midőn az elszakadással úgy is kihivták maguk ellen a király és a klérus haragját, nem mertek külön vitairatban válaszolni. Ezt Beregszászi Péter nagyváradi ref. lelkész végezte el helyettük 1585. kiadott Apológiájával. A század utolsó két évtizedében, sajnos, már a két protestáns egyház is szenvedélyesen harcolt egymás ellen. Rómával szemben a hitviták a dunántúli kerületben ekkor szüneteltek egy ideig, de mellesleg azért ebben az irányban is történt egy-egy oldaltámadás. 1591-ben a csepregi kollokviumon is tiltakoztak az úrvacsorai tannak pápistás felfogása ellen. 1595-ben a Meszleni Concordiában is szólanak arról a sötétségről, mely a pápaság idején a próféták és apostolok tanítását elborította. Es 1598. a magyar Formula Concordiae előszavában is Reczés és társai felemlítik, hogy „Isten az ű választott eszköze által Luther Márton által az ű anyaszentegyházát az pápistaságnak Aegiptomábúl megszabadította" és erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy őket pápistáknak gúnyolják. Különben maga a magyar Egyesség Könyve is a legerélyesebb tiltakozás a r, katholícismus ellen. Még a Pázmány Péterrel való összetűzés előtt, mihelyt Reczés és Thokoics halála után a protestáns hitviták egy kissé elcsendesültek, Zvonarics Mihály czenki lelkész a római egyház ellen is heves támadást intézett, Osiander András nürnbergi lelkésznek egy polemikus művét fordítá le magyarra s Nádasdy Ferenc költségén Manlius János által kinyomatta Keresztúron 1603. ezen a címen: „Pápa nem pápa. Az az a pápának és a pápa tisztelőinek Luther értelme szerint való vallások az keresztyéni tudománynak főrészeirül, kikrül az evangeliomi tudománybéliek és az római hitbeliek között veteködés és különözés vagyon." (4. r. 240. 1.) Osiander eredetileg latin nyelven írta ezt a munkát. A címe : „Papa non papa, hoc est Papae et Papícolarum de praecipuis Christianae Doctrinae partibus . . , Lutherana confessio, Tubíngae 1599." Zvonarics azt mondja erről a munkáról: „Ez Osiander András Doctor írásában, kegyes olvasó, előszámláltatik sok Pápáknak és az Pápaságban élő egynihány nevezetes embereknek az mi keresztyéni tudományunk szerént való értelmek és vallások, sok fő Articulusokról, kikről köztünk és az mostani Pápások közt igyenetlenség vagyon." Eredeti és hatásos e műben a bizonyítás módja. Az előszóban mondja erről Zvonarics : „Tiszteletes olvasó, megértsed, hogy én nem az lutheránusoknak, hanem az régi pápistáknak értelmét támasztom az mostani pápa-