Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.

üldözések folyamán vesztette el Borbolya is a maga evang. templomát. Az 1662. évi országgyűlés elé beterjesztett sérelmi jegyzékben olvassuk ugyanis, hogy Borbolyán (Walbersdorf) a télre elszállásolt német katonaságnak két főtisztje február havá­ban (1662) a paplak felé lovagolván, ennek kinyittatását köve­telte. S midőn ezt az odaállított három őr megtagadta, maga a tábornoki segéd (Generális Adjutant) szállott lc lováról s a kapun belépve kivont karddal kergette és űzte el az őröket. Azután a belső ajtók is betöretvén, a többiek, kiket odahívtak, a papot keresték, de nem találták, erre azután Despoth Simon az abla­kokat kezdé betördösni s egy ágyút (bombarda) és az őröknek két kardját elvitte. Másnap pedig eljött Esterházy Pál gróf s a bírótól és esküd­tektől a templom kulcsát kérte, de ezek azzal mentették magu­kat, hogy földesuraik tudta nélkül s azok sérelmével semmit sem tehetnek. Erre a gróf szolgái által össze-vísszaveretvén őket, a kulcsot tőlök elragadta, ő maga ment be a templomba, ezt el­foglalta és a kulcsot a jelenvolt papságnak adta át. A még fiatal (27 éves) Esterházy Pál ezt a hősi cselekedetet bizonyára sógorának, a hitehagyott Nádasdy Ferencnek báto­rítására követte el. Nádasdynak is Despoth Pál nevű nemes ember segédkezett a protestánsok üldözésében. Wittnyédy a hős és szabadelvű Zrinyi Miklóssal szemben gúnyosan nevezi Nádasdyt és Esterházyt, mint rossz katonákat „az lutheránus török ellen való generálisnak és vicegenerálisnak." S midőn Esterházy Sopron külvárosában és falvaiban is hasonló dolgokat művelt, Partinger­nek irja 1663-ban : „Talán ez is az apja (Miklós) nyomdokát akarja követni, aki az szegény ártatlan csepregieket levágatta volt". 1 Petőfalva. Petőfalva csak filíája volt a közeli Borbolyának s a XVII. századból sincs más adatunk róla, mint hogy Schwen­denwein Mihály és Zörren Tamás gyülekezeti tagok 1658. Német­országban az iskolára és temetőre gyűjtöttek s 1662. fel is épí­tették az iskolát és boros pincét, valamint temetőt is szereztek. Ekkor állítólag még egy r, katholikus sem volt Petőfalván. Sínnabel János petőfalvi és borbolyai volt tanító azt írja élet­rajzában, hogy itt 1666. máj. 21. egy Gebhardt János nevű lel­késznek vérét ontották s állítólag 1684. is megöltek egy másik lelkészt. 2 1 Hist. Dipl. App. 108. Zsilinszky M. Vallásügyi tárgy. III. 201—203. Fabó A. Wittnyédy lev. I. 215. II. 98. 2 Eugen Gura, Gesch. der ev. luth. Gem. Petőfalva, Sopron 1903. 5. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom