Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

rendet teremt az egyházkormányzatban, helyreállítja az egyházi fegyelmet, számba veszi a gyülekezeti vagyont, mely több helyen idegen kézre került, egységesen rendezi és méltóvá teszi az istentisztelet módját, ellenőrzi és magasabbra fejleszti az iskolá­kat s egyházunk hittanát úgy a szószéken, mint az irodalomban Rómával és a kálvinistákkal szemben megvédi, szóval, új kor­szakot nyit a kerület történetében. Mind ezek a remények Kis Bertalan személyéhez fűződtek. Somogymegyéből, valószínűleg a Nádasdyak valamelyik bir­tokáról került fel Sárvárra és Csepregre, az itteni hírneves isko­lákba. Mint „Somodinus" írta nevét az Egyesség Könyvébe és a wittenbergi anyakönyv is somogyinak mondja. Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet vette pártfogásába. Mint ennek alum­nusa folyamodott 1609. őszén Lethenyei István nevű társával, evvel a végig hű Achatesével a soproni tanácshoz. Útra kelnek, de úrnőjük segélypénzét csak Wittenbergbe való megérkezésük után fogják megkapni. Az esperesek ajánlották őket Nádasdyné­nak „látván, hogy e mi sokszorosan nyomorult hazánkban miként száll le napról-napra a tudós férfiak száma". Mivel közös kér­vényükben még ifjaknak mondják magukat, születési évüket úgy 1590 körül kell keresnünk. (Eht. Eml. 163.) Wittenbergbe megérkezvén, Hutter Lénárd tanár, a jeles dogmatikus vette őket pártfogásába. Szállással, szabad asztallal és jó tanácsokkal volt segítségükre. A jó Hutterusnak még arra is volt gondja, hogy kálvinista honfitársaikkal ottkünn ne sokat társalogjanak. Majd pedig ez évi nov. 30. már a dunántúli espe­reseknek is írt, hogy úrnőjüktől több segélypénzt kérjenek a két alumnus számára, mert az eddigi a nagy drágaság miatt nem elég­séges. Egyébként Hutterus jó reménységét fejezi ki, hogy az if­jakra fordított költség jól fog majd egykor kamatozni. Visszatérte után Csepregen volt rektor és Klaszekovics püspök már 1612. Szakonyba avatta fel lelkésznek. Itt volt 1614. is, midőn Zvona­rics Imre könyve elé üdvözlő verset írt. Szakonyból 1617. Czenkre hívták meg. Itt vette feleségül a püspök leányát, Klaszekovics Juszti­nát. Itt született két fia is, Ádám és Pál. Mint cenki lelkész Ná­dasdy Pálnak udvari papja ís volt és átjárt prédikálni a keresztúri kastélyba. Nádasdy szerette és a legnagyobb gyengédséggel volt iránta. 1619-ben a lövői Lethenyei Istvánt akarja Keresztúrra hívni, „hogy az mi udvari prédikátorunkat, Kis Bertalan uramat sok dolgaiban subleválja". De előbb az ipától, Klaszekovicstól levél­ben kérdezi meg, hogy „ez dolog Kis B. uramnak nem vergál-e

Next

/
Oldalképek
Tartalom