Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

tisztelték. Könyveiket 1614 óta már neki is ajánlják. Lackner Kristóf soproni polgármester is a drámáját 1617. neki ajánlja. Galgóczi Miklós csepregi rektor két évig már a fiatal Nádasdy költségén volt Wittenbergben s 1619. kiadott művében hálás lelkes hangon esd áldást a Nádasdy-házra. Jövendő sorsát Nádasdy már 21 éves korában Bethlen Gábor fegyvereihez kötötte. Esterházy Miklós azok közé jegyezte, akik Bethlent hivták és szivesen látták. S a „három gyermek" alatt is, kik akkor az országot igazgatták, Rákóczy György és Thurzó Imre mellett Nádasdyt értette. Mikor a fejedelem 1619. nov. 30. Sopronban járt, Nádasdy is mellette volt a keresztúri táborban. Besztercebányán 1620. őt is hitvédőnek (defensor fidei) választották. A fehérhegyi csata után Collalto és Esterházy Csepreg véres feldulatásával és kedves papjának Zvonarics Imrének felkoncolásával büntették Nádasdyt, aki Sopron példáját követve végre is kénytelen volt a felajánlott amnesztiát elfogadni. II. Ferdinánd kegyeibe fogadta, 1622. kormányzó tanácsosul rendelte Thurzó Szaniszló nádor mellé, 1625ben pedig a grófi ranggal is kitüntette. De Nádasdy mindezekért sem volt hajlandó más főranguak példája szerint evang. hitét áldozatul hozni. Pázmány Péter a „Csepregi Mesterség" elején már 1614. hízelgő levéllel fordult hozzá, de sem ő, sem Esterházy, akivel sógorságba is került, nem tudták eltántorítani. Kállay Péter a csornai prépost 1621. évi végrendeletében panaszkodik Nádasdyra „mint ki az jus patronatust abban az prépostságban (elődei, a Kanizsayak révén) praetendálja". Klaszekovics és a Zvonaricsok ellenben nagy mértékben tapasztalták pártfogását. Csepreg vértanú papja nagy művét (Szentirásbeli Hitünk Agai, Keresztúr, 1614) Nádasdynak ajánlotta, ki a költségeket fedezte. Az ajánló levél szerint Nádasdy Pál, a fiatal földesúr, midőn Csepregen tartózkodott, udvarnépével együtt többször meglátogatta Zvonarics Imrét a paplakon s viszont a lelkész is viszonozta a látogatást Sárvárott. Ekkor látta, hogy Nádasdy mily szorgalmasan olvassa Hafenreffer Mátyás tübingeni tanár latin nyelvű hittanát, melyet ő adott át néki használatra. Hogy tehát ezt mások is megismerhessék s különösen hogy Nádasdy két nénje, Homonnay Györgyné és Zrinyi Miklósné is olvashassa, ezért fordította le magyar nyelvre. Zvonarics Mihály püspöknek Magyar Posztilláját is a fiai és veje (Csepreg 1627—28) főként Nádasdy költségén adhatták csak ki s neki és feleségének ajánlották. Sőt maga Nádasdy Pál is a felett való örömében, hogy 1631-ben Tamás nevű harmadik fia