Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

csony állapotú emberek voltak, de tudva van ezek jámborsága és Istentől rendeltetett igaz munkával való kenyérkeresete. Ez neki csak hálaadásra ád okot, hogy őt Isten mégis az ő titkaínak sáfárává tette. S Pathaynak is, mondja, hihető, hogy nem volt minden nemzetsége szuperintendens. (Adattár VII. 174.) Zvonarics atyja varga volt bizonyára. Ezért mondja róla Beythe István gúnyosan: „Varga Mihály nömös bölcsesége meg nem ment abból bennetök." Es ismét: „Te, Varga Mihály, nem tudod-e, miért küldettél vala az keresztúri mesterségre és Sárvárott el nem szenvedtek vala." Kanizsai Pálfi János pedig 1615. Pathayhoz írt levelében egyenesen sárvári vargának nevezi. Hasonló okból nevezték Dávid Ferencet is vargának. Valószínű, hogy Sárvárott is az idegen hangzású Zvonarics helyett Vargának nevezték az egész családot, mert a Báthory Erzsébetre, Nádasdy Ferenc özvegyére vonatkozó 1611. évi vallomásban „Varga Bálintné, ez mostani sárvári prédikátornak az anyja" említtetik, ki Beniczky Katalint mosónőnek hívta a várba. A peres akták őrizték meg Zvonarics püspök anyjának nevét. Pázmány Péter pedig Zvonaricsot, nevének szláv jelentése szerint Harangozónak gúnyolta. 1 Zvonarics Bálint sárvári vargának Mihály fián kívül három fia volt még: Imre, ki 1597. Nagyőrön a Szepességben, 1601. pedig Wittenbergben tanult, György, aki 1599. Tübingában járt és Gergely, akinek Báthory Erzsébet 1609. Hegyfalun adott birtokot. Mihály Sárvárott, Csepregen, Komáromban és Nagyőrön végezte iskoláit. Tanulhatott Pápán is, ahol Egerszegi István főember vele gyermekségétől fogva együtt és egy tudományban nevelkedett. Születési évét 1570 körül kereshetjük. Hrabovszky is 1570-re teszi. 1616-ban Pathayhoz írt levelében mondja, hogy már ő is megkezdett korosodni s kardját husz évvel azelőtt (tehát már Reczés idejében) vonta ki. Az Egyesség Könyvét 1596. mint németkereszturi rektor irta alá. Beythe István már 1599. mint az evangélikusok egyik vezérharcosáról szól róla, akit most választottak meg lelkésznek.

2 1599-ben Szakonyban volt lelkész, innen pedig 1601. Czenkre hívták. Öccse, Imre, egy disputatióját (De poenitentia et confessione. Wittenberg 1601.) már mint czenki lelkésznek ajánlotta neki és Hunnius Egyed wittenbergi tanárnak. Czenken már a kerületnek egyik legtekintélyesebb lelkésze és Magyari István 1 Adattár VII. 69. 70. Thury E. i. m. 178. Rexa D. Báthory E. Bpest 1908. 88' 2 Eht. Eml. 100. 145. Ráth Gy. Lám Seb. 32. Schmal, De vita superint 90. Klein S. Nachrichten II. 526. Adattár VII. 166. 172.