Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

kolcán meghalt. Ugyanebben az évben költözködött át tanítónak Alsólendvára s 1564. Sárvárott volt tanító. Czypan Zsófiával 1561. kötött második házasságából Sárvárott 1564. András nevű fia született, a későbbi surányí lelkész. A következő évben ismét Alsólendvára hívták, de most már lelkésznek. Kilenc évi lelkészkedés után 1574. magyar lelkésznek választották meg Sopronba. S végre 1576 óta mint a Batthyányak udvari lelkésze szolgált Németujvárott 1612. bekövetkezett haláláig. Theologiai művein kívül a természettudományokkal is foglalkozott. Jó barátja volt Szigeti Frankovics Gergely soproni orvosnak, az első magyar orvosi munka írójának, akit 1588. versben üdvözölt s a hírneves belga botanikussal, Clusius Károllyal is 1582. fűvészeti kirándulásokat tett Németújvár és Sopron vidékén, akinek tudományos munkásságában segédkezett ís. Idevágó műve : Nomenclator stírpíum Pannonicus. (Fabó, Beythe I. 5, 8. 42, 45.) Szegedi Máté halála után már két hét múlva Beythét választották meg püspöknek Hegyfaluban az 1585, július 25-én tartott zsinaton, A másik jelölt Reczés János csepregi esperes lehetett. Róla mondja Beythe, hogy még „az hordó bort is kivonatta az atyafiak kedve keresetiért." Ezzel a püspöki székhely Nádasdy urodalmából Batthyányéba került át, amit nem mindenek néztek jó szemmel. Reczés és társai szerint Beythe a választás alkalmával fogadást is tett, hogy az Augustána Confessio szerint tanit s egyebeket is arra igazgat. Ez hihető ís, mert szokásban volt az újonnan választott espereseknek és püspököknek a hitvallásokra való megesketése. „Nem tudjátok-e azt, — kérdi, — hogy soha ő tinéktek meg sem esküdt, hanem ti a ti hiábavaló lelkiismeretetekre esküdtetek meg neki a hegyfalui szentegyházban Szent Jakab napján 1585, esztendőben, hogy hozzá hallgattok és oktatását beveszitek." Ez szinte hihetetlenül hangzik, mert a lelkészek eskütétele püspökválasztáskor nem volt szokásban. „Idejére és tudományára nézvén" választották Beythét püspöknek, mondják az esperesek. De az is bizonyos, hogy őt ekkor mindnyájan ágostai hitvallásúnak, vagyis jó lutheránusnak tekintették, mert különben nem választották volna meg. Pázmány Péter is ezért írhatta róla, hogy férfikorát a lutheránusoknál töltötte. (Adattár VII. 68. IX. 93. Masznyik i. m. 13.) Beythe mint püspök az egyházkormányzatban komolyan és buzgón vette a dolgát, A Baranyából Sztáraytól felkerült legrégibb dunántúli kánonokat mint baranyai születésű és Tolnában tanult theológus bizonyára ő is ismerte. De ezekkel nem elégé-