Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
lanyhábban vették az ellenőrzés dolgát. Ilyen viszonyok között gondoltak a vas-, sopron- és zalamegyei, a Fertő és a Balaton közt lakó evangélikusok is a szorosabb szervezkedésre. Felbátorította őket a protestáns rendeknek 1576. a pozsonyi országgyűlésen való erélyes fellépése. Ez év elején ugyanis a főrendek és nemesek, a királyi és bányavárosok panaszos kérvényt nyújtottak be Miksa királyhoz, melyben arra kérik ő felségét, hogy méltóztassék őket az ágostai hitvallásban, amelyben nagyobb részük született és neveltetett és amelyhez mindnyájan régtől fogva állhatatosan ragaszkodnak s éltük fogytáig ragaszkodni akarnak, megtartani és megengedni, hogy ahhoz a hitvalláshoz tartozó plebánusokat és prédikátorokat tarthassanak. S mivel a király e kérelmükre kitérő választ adott, január 30-án a nádori helytartó előtt ünnepélyes óvást tettek és kijelentették, hogy az egyházmegyei ügyész által netán megindítandó perekben az ellenük hozott ítéletnek nem fognak engedelmeskedni. S ezzel az országgyűlést el is hagyták, mielőtt a királyi válasz, melynek tartalmáról már előre értesültek, beérkezett volna. (Zsilinszky I. 160.) Ez az erélyes fellépés és az országban uralkodó lelkes hangulat bátorította a dunántúli evangélikusokat ís arra, hogy még az 1576. év folyamán a fiatal buzgó Nádasdy Ferenc és Batthyány Boldizsár védelme alatt egyházszervező zsinatot tartsanak. Reczés, Thokoícs, Vidos és Klaszekovics esperesek az 1598. megjelent Egyesség Könyvének (Formula Concordiae) Sopron-, Vas- és Zalamegye rendéihez intézett előszavában erről a zsinatról s az itt megejtett püspökválasztásról így nyilatkoznak : „Itt az mi hazánkban is hogy az Evangeliom hirdetésének és terjedésének az ördög eszközi által akadékja ne lenne, akkorbeli körösztyén tanétók gondolták, hogy egy bizonyos megirattatott vallást követnének, mely szerént az ű tanétásokban foglalatoskodhatnának. S mivelhogy az Augustána Confessio Istennek az Evangeliom hirdetésére bizonyos választatott szömélytül az Szentírásnak folyása szerént írattatott volt és sok főfő népektűi s istenfélő Herczegektűl jovallattatott: űk sem választottanak (a margón: Anno 1576.) más Confessiót, hanem azt be vévén, az szerént tanétottanak egyebeket ís és abban való állhatatos megmaradásokrúl mind Isten előtt s mind az ű anyaszentegyháza előtt tudományt töttenek." „Ennek kedig az vallásnak őrizésére és Isten után való oltalmazására s az egész anyaszentegyháznak itt az tí Uraságtok tartományában való igazgatására választotta Superintendensűl