Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
kötötte össze egyházkerületünk sárvári és csepregi központjaival. Ez a legrégibb dunántúli, Zoványi által úgynevezett „baranyai kánonoskönyv", mely közös alapjául szolgált úgy az 1576. évi hercegszőllősi református, mint az 1598. évi sopronmegyei evangélikus kánonoknak. A szenvedélyes hitviták korában a két dunántúli protestáns egyház kánonai között a feltűnő, sokszor szószerinti megegyezést csak úgy lehet megértenünk, hogy mindegyik úgy a hercegszőllősi, mint a sopronmegyei, a különválás előtti időből való és minden valószínűség szerint Sztáraytól származó régi közös kánongyűjteményből keletkezett. (Pokoly J. ezt meszleni kánonoknak, Mokos Gy. Reczés-féle kánonoknak nevezi.) Ebből a régi 55 kánonból készítették Hercegszöllősön ís a 46 (a latinban 47) református kánont és ebből Sopronvármegyében is Recés és társai a maguk 73 evang. kánonát. A feltűnő megegyezés a három kánongyűjtemény között és ezek viszonya egymáshoz csak így érthető. Ennek megfejtése Havrán Dániel és Zoványi Jenő érdeme, ők oszlatták el a homályt, amely még Mokos Gyula fáradságos kutatásait is körülvette. Es így találtunk régi egyházszervezeti kapcsolatot, mely a régi tolna-baranyai evangélikusok egyháztörténetét a sopron- és vasmegyei evangélikusokéval összeköti. Sztárayra, mint az 55 kánon szerzőjére annál bátrabban gondolhatunk, minthogy Sz. Molnár Albert szerint ez az első magyar lutheránus püspökünk nem csak zsoltárokat és posztillát, hanem agendát is írt. Doleschall már az első papavatási formulát is Sztáraynak tulajdonította, de ez későbbi. 1 b) Szervezkedés a győri püspökség területén. Szegedi Máté evang. püspök. Draskovich püspök zsinata Szombathelyen. Paksi Balázs győri püspök már a mohácsi vész előtt is élénk figyelemmel kisérte a reformációt. Kajári István győri kanonok és főesperes 1524. az ő nevében járt Sopronban és kérdezte Peck Kristóf plebánustól: vannak-e ebben a városban a lutheránus szektából valók ? De a következő püspökök éppen a különválás és szervezkedés idejében; Gregoriáncz Pál (1554—67), az olasz Delphini Zakariás pápai követ (1567—73) és Liszti János (1573—78), ki özvegy ember volt és fiait evang. nevelő kisérte Páduába, már 1 Mokos Gy. A dunántúli ev. egyház 1598. törvénykönyve. Mokos Gy A hercegszőllősi kánonok. (Az 55 régi kánon ebben közölve a 145—159. lapon). Havrán D. Ismeretlen prot. egyházi rendtartás a XVI. századból. Pr. Szemle 1900. 357. Zoványi J. A meszleni, illetőleg Reczés-féle kánonos könyvről. Pr. Szemle 1917. 617. Zoványi J. A ref. Magyorsz. 1565-ig. 480.
