Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

urodalmakra terjedt ki. Itt azonban gyülekezeteink korán megszűntek s az egyházmegye is feloszlott. (Ker, jkv. I. 50.) Valamivel későbben alakult meg a rábaközi esperesség, mert Szil mezőváros gyülekezetét 1595, még Reczés csepregi esperes vizitálta, Beledet 1603, pedig Magyari sárvári esperes. Az első ismert rábaközi esperes (1628—35.) Körösi Imre szili lelkész volt. (De lehet, hogy már Kola János is, ki 1608. szentandrási lelkész volt s 1625. mint esperes említtetik, itt a Rábaközben volt szenior.) Körösi esperességéből 1631. a csepregi zsinaton a kapuvári, mihályi, beledi, bogyoszlói, szentandrási, vági, bodonhelyi, rábapordányi, barbacsí és tótkereszturi lelkészek voltak jelen ; de a rábaközi esperességhez tartoztak akkor a győrmegyei és veszprémmegyei gyülekezetek is. Egy ideig a kemenesalji esperesség is a rábaközivel volt egyesítve, amikor (1635-ben) Rábaköznek csak alesperese volt Ferrarius András bogyoszlói lelkész személyében. Kemenesalja mint külön egyházmegye csak későn alakult meg. A. kemenesalji gyülekezetek e néven 1603. az iváni zsinaton említtetnek először, amikor Magyari István főesperest küldték ki ezek látogatására. A kemenesaljiak a kerületi gyűléseket csak ritkábban látogatták. 1635. május 14-én Csepregen elhalt Körösi Imre rábaközi esperes helyébe Baranyai Máté miskei lelkészt választották meg „rábaközi" esperesnek és e mellé alesperesnek Ferrarius András bogyoszlói lelkészt. Rábaközt és Kemenesalját ily módon egy esperességben egyesítették. De 1646. különváltak s ekkor Kemenesalja is külön esperest kapott Újvári András ostffyasszonyfai lelkész személyében. A későbbi változásokat már fentebb (a 312. 1.) közöltem. 1657-ben már Rábaköz helyett a veszprémi és zalai gyülekezetek tartoztak Kemenesaljához. (Ker. jkv. II. 100. Eht. Eml. 131.) Zala és Somogy megyében sok gyülekezetünk volt és korán csatlakoztak a kerülethez. De a török háborúk idején igen megritkultak. Kerületünk legrégibb hivatalos címében is Vas és Sopron mellett csak Zala megye említtetik mint harmadik. A balatonmelléki gyülekezeteket a kerület Kemenesaljához csatolta. Ládonyi Ferenc légrádi lelkész már 1624 óta külön esperese volt a zalai és somogyi egyházaknak. 1632-ben Kanizsa vidékén a hódoltsági területen (in ditione Turcíca) Csillagh Dávid gelsei lelkészt választották meg (a somogyiak kértére) alesperesnek. 1639—42. Szvetics Gergely muraszombati udvari lelkész állott az egyházmegye élén. 1642 óta Semptei Benedek légrádi s 1650 óta De-