Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.
tojás, kenyér, cipó, bor, sáfrány, bors és egyéb fűszerek. Tűzifa „elegendő" vagy minden marhás embertől egy szekér. A pénzbeli stólák meglehetős egyformák, mégis érdemes a Kemenesalján Simonyi járandóságait a sopronmegyeíekkel összehasonlítani. (Lásd fentebb.) A tanító fizetése jóval kevesebb mint a lelkészé. A szántóföldön és gabonán kívül neki is jár stóla a temetéstől, virrasztástól, sőt a harangozástól is. Minden kántorra (quatember, quatembrale) kijár a tandíj, külön a német és az idegen vagy cseregyermekektől, Szent Gál kakasa, vásárkor a kés. Kap tojást, tűzifát és gyertyát, a hegyvám szedésekor mustot, A csepregi 1585. évi díjlevél szerint a rektor vagy scholamester, aki sokszor akadémiát is végzett férfiú volt, „cseresnyeéréskor kimehet mulatni az szőlőhegyre harmadmagával és ehetik az cseresnyében alól a földről, de föl nem hághat az fára és haza hozhat keszkenőcskéjében tisztesség szerint, de nem szatyorban avagy tarisznyában". Es hasonlóképen mikor az boroczk érik. A templom jövödelme (fabrica ecclesiae) nem csak a földek haszonbéréből telt ki, hanem évi adót is szedtek e célra. Másutt pedig a földek jövödelmet felezték meg a templom és a lelkész között, Farkasdi Márton szakonyi lelkész és hívei között például a csepregi zsinaton 1607, máj. 8. Zvonarics Mihály sárvári és Kőszegi Balázs csepregi esperes jelenlétében oly egyesség jött létre, hogy a felsőszakonyiak minden holdtól félkepét, az alsószakonyiak pedig minden holdtól egy köblöt (valamit vetnek bele) tartoznak adni s az így begyült összegnek fele legyen a prédikátoré, fele pedig a templomé. (Ker, jkv, I. 96. Pr. Szemle 1895. 121.) A templom sirboltjába temetkezőktől is volt jövödelme az egyháznak. A fertőszentmiklósiak 1631. az egyházlátogatáskor vallják: „Aki pedig templomban akarja temetni halottját, ad florenum 1. a templom épületire," (Adattár VI, 14,) A jövödelem mellett azonban kiadásai is voltak a gyülekezetnek. Az építés, tatarozás, az épületek jó karban tartása. Széplak egyházlátogatásakor 1631. mondják ki: „Az prédikátori házat az egész keresztyén hallgatóság tartozik építeni," A püspöknek egyházlátogatáskor járó census cathedraticust is a gyülekezet fizette. (A populo debet exhiberi.) Es az egyházlátogatási cikkek 26. pontja szerint is az egy magyar forintnyi censusról az egyházfinak (gondnok) kellett gondoskodni. 1 Irodalmi célokra is volt kiadás. Már az iváni zsinat 1603, 1 Adattár VI. 21. Ker. jkv. II. 19. Mokos, Hercegszől. kán. 160. 1. Pr. Szemle 1895. 185.
