Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

1604. febr. 11. panaszolta Ferdinánd stájer főhercegnek, hogy Varasdon a protestáns csapatok nagy rendetlenséget csináltak. Erdődy Tamás, ki 1584 óta volt horvát bán s 1607. kapta a varasdi örökös főispánságot, már csak nehezen tarthatta meg magát evang. hitében, melyet azután csúfosan meg is tagadott. 0 volt az, aki az 1608. évi országgyűlésen kardot rántott az evangélikusok ellen. Öccse Péter megmaradt evang. hitében, de Kristóf, aki szintén varasdi főispán volt, később megtagadta. Igy tehát Varasdon még az Erdődyek idejében szűnt meg az evangélikus vallásgyakorlat. (Loserth J. Aktén und Korresp. II. 287. III. 333.) Ozaly. A Zrinyiek birtoka. Zrinyi Miklós horvát bánt 1553ban már itt találjuk. Vele van Nádasdy Tamásnak evang. orvosa is, Szegedi Fraxinus Gáspár, ki Zrinyinek lábbaját gyógyítja. Erdődy Pétert és Ungnad Jánost várják Horvátországból és a tengermelléki tartományokból. Az első ismert prédikátor Ozalyban Vlahovich Gergely volt, előbb posztós, majd 1560 óta metlingi lelkész Krajnában, akit Erdődy Péter bán 1563. hivott Zágrábba s ennek vidékén Klanyecen 250 lelket térített át. Ez jött el később Ozalyba is, hol szintén nagy sikerrel prédikált. Bucsár Ferenc horvát tudós szerint Ozaly vidékén Vlahovich utóda Lukics Péter volt. Majd a tábori lelkészek ís a reformációhoz csatlakoztak és 1564 körül a határőrség egyik legmunkásabb prédikátora Lilko András volt, ki mint evang. lelkész 140 forint fizetést kapott. Schnollscheck János volt krajnai lelkész is 1598. Varasdról idejött s innen irt levele szerint jó ellátása volt Zrinyi Györgynél. Zrinyiné Stubenberg Zsófia még 1599. őszén is lelkésznek hívta őt magához, de nem fogadta el a meghívást, mert az urodalmi tisztek a kálvinízmusba voltak fuladva. Úgy a gróf, mint a grófné különben igen jó indulattal voltak iránta.

1 Kiváló pártfogója volt Ozalyban a reformációnak Bogliardics Péter várgróf is, kihez a stájer rendek, Truber Felicián, laibachi lelkész és mások ismételten is folyamodtak. 1604. jul. 5. a zággrábi országgyűlés elrendelte, hogy a Stájerból elűzött prédikátorokat Ozalyban vagy másutt Horvátországban be ne fogadják. Az evang. egyházi élet Ozalyban is bizonyára a Zrinyiek áttérése után szűnt meg. (Loserth J. Aktén und Korresp. II. 287. 419. III. 358.) Zágráb. A két horvát bán, Zrinyi Miklós (1542—1561) és Erdődy Péter (1561—66) idejében ismerkedtek meg itt a reformá1 Szmollény N. A középkori Szeged műveltsége 93- 95. 98. Haller, Prot. Szemle 1917. 437. Loserth J. i. m. II. 287.