Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.
A Zrínyieken, Erdődyeken és Ungnadokon kívül kiváló pártfogója volt még az evang- egyháznak Horvátországban és Szlavóniában Bogliardics Péter várgróf Ozalyban és a két Mallekóczi Miklós, apa és fia Stubicán és Susjedgrádban. A Mallekócziak 1614. bárói rangot kaptak s rokonságban voltak több magyar főúri családdal (Erdődy, Bukovácskí, Zichy, Istvánnfy). Bedekovich horvát iró mondja rólok: „Luther szektájába keveredvén, örököseinek csak örökös esztelenséget és végső szegénységet hagyott; és ő volt oka, hogy egész családja végre is a negyedik generációban teljesen kihalt. 1 b) A reformáció nyomai és az ellenreformáció. Az igehirdetők közül Sztáray Mihály, Eszéki Zigerius Imre, Vlahovics Gergely, Bucsics Mihály, Drugnics János ismeretesek. Es szláv nyelvű műveikkel nagy szolgálatot tettek Truber Primus, Consul István, Dalmata Antal és ezek munkatársai. Sztáray Mihályról horvát történetirók is elismerik, hogy a szlávok között is nagy munkásságot fejtett ki. Szláv papok voltak azok is, akikkel Valpón és Vukovárott vitatkozott s kik tőle csúfos vereséget szenvedtek. Eszéki Zigerius Imrének Flacius Mátyáshoz 1549. aug- 3. irott levele szerint az evangeliomi tan az egész Alsó-Magyarországban mind a két Moesiáig (ad utramque usque Moesiam) elterjedt. Tehát a mai Bulgáriáig és Szerbiáig is elvitte Sztáray az evangéliumot. I. Ferdinánd is, mint fentebb láttuk, 1533. már azt jelenté a pápának, hogy az „eretnekség mételye" Szlavóniát majdnem teljesen ellepte. Es Zigerius a fentebbi levelében mondja: úgy a magyarok, mint a szlávok félelem és veszedelem nélkül hallgathatják Isten igéjét. Csak a raguzaiakról, mint Flacius honfitársairól panaszolja Zigerius, hogy ezek, akik mint kereskedők járnak a török táborokban, hitetlenek és ellenszegülnek az evangéliumnak. Flacius erre magyarázatképen fűzi a levélhez: ezek attól félnek, hogy nem kereskedhetnek többé a pápisták között, ha a Krisztust befogadják. Tolnában és Baranyában is jártak ily raguzaiak. Tolna városában külön temetkezési helyük volt. Itt is megnehezítették a magyar reformátorok munkáját. 2 1 Loserth J. Aktén und Korresp. II. 287. Haller J. Prot. Szemle 1917. 368. 1. 2 Ribini, Memorabilia I. 91. Bunyitai II, 285. Thury E. Prot. Szemle 1898. 323. 1. Földváry L. Szegedi Kis I. 77. 134.
