Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

királytól, hogy a Szent Mihály-templomot nekik visszaadják. De Űrnap után való szombaton az őrség és a protestáns lakosság (a kapitány tudtával) kiűzték a káptalanbelieket a templomból, az oltárt s képeket lerombolták s a kulcsokat magukhoz vévén, prot. lelkészt vittek be a templomba. A káptalan ez ellen a jászói konvent előtt emelt panaszt. Kristóf lehetett az az Ungnad is, aki 1577 után részt vett Bécs városának megerősitésében.

1 A buzgó Ungnad báró családból ismeretes még András, Jánosnak az öccse, akinek a salzburgi érsek Bécsben 1531. az úgynevezett Salzburger Hofot adta el. Ungnad András báró 1536. őszén Torgauban hallotta Luthert prédikálni. A reformátor jól is emlékezett reá. Asztal felett monda róla barátainak még az 1536. év végén: „Ungnad Torgauban tovább mint egy óráig beszélt velem. Finom úriember, de a mi tanításunk úgy fekszik az ő lelkében, mintha álmodozóval beszélnék. Ez a nemes ember azt mondta Leisnigben, száz forintot fizetne érte, ha egymaga egy egész napig beszélgethetne Lutherrel." Loesche tanár mesterinek mondja ezt a jellemzést, mely ráillett sok főnemesre. Ungnad András 1557. halt meg, amikor Dávid nevű fia éppen Wittenbergben tanult, sőt az egyetemnek rektora is volt. (Kroker, 708. sz. Loesche i. m. 16. 149. 1.) Ungnad András fia volt Dávid, akit 1557. tiszteletből a wittenbergi egyetem rektorának is megválasztottak. Mint gyermek tartott háromszor is rektori beszédet. Melanchthon könyvet is ajánlott neki. De apja halála miatt még ez évben hazahívták. Többször volt Ferdinánd és Miksa király követe Konstantinápolyban. Utoljára a kálvinista Budovec Vencel cseh lovag kíséretében, Nidbruck Gáspár bécsi császári tanácsosnak már Melanchthon ajánlotta, 1573-ben egy Gerlach István nevű evang, lelkészt is vitt magával, ki a görögkeletiekkel akarta az evangeliomot megismertetni és útjáról igen érdekes naplót írt. Ungnad Dávid mint a haditanács elnöke vette pártfogásába a költő Balassa Bálintot. 1593-ban honfiúsíttatott Magyarországban. Tudományosságáért, nyelvismereteiért, evang. buzgalmáért sokan dicsérték és vallásos költeményeiért „a kegyes költő" volt a neve. Ennek fia vagy fivére lehetett Ungnad Ádám, akiről fentebb volt szó,

2 1 Katona XXVI. 96, Lányi-Knauz 130. Balassa B. körtem. IX. 1. Mayer A. Gesch. der Stadt Wien IV. B. I. Th. 225. 1. 2 Kurz H. Kirchgesch. II. 139. Lösche G. i. m. 149. 213. Századok 1904. 353.