Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVII. Horvátország és Szlavónia.

hanem nevezetes részük volt ebben a magyar papoknak és főuraknak is. A mohácsi vész után voltak magyar származású horvát bánok, akik hathatósan támogatták a reformáció ügyét. Velük egyidőben a zágrábi püspökök pedig nagyobb erélyt az új mozgalom ellen nem fejthettek ki. Ebben az időben az első zágrábi püspök Erdődy Simon volt (1519—43), Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek unokaöccse, ki a^mohácsi ütközetben is részt vett s a két király közül Zápolya mellett foglalt állást. A zágrábi káptalan is megoszlott, egyik fele I. Ferdinándot ismerte el királynak. A püspökség birtokait pedig (különösen a toplicai apátságot) akkori főúri szokás szerint Pekry Lajos foglalta el és pusztította. Erdődy püspök 1530-ban Gambz ,Lukács|pettaui kapitánynak panaszkodik, hogy Pekry Lajos rablással és gyújtogatással pusztítja az egyházmegyéjét. I. Ferdinánd pedig Erdődyt mint ellenpártit hivatalvesztettnek tekintvén, 1533. a pápát kéri, hogy Jozefics Ferenc zenggi püspököt helyettesül küldje Zágrábba, mert Szlavóniát a most fellépő eretnekség mételye majdnem teljesen ellepte s ennek elfojtása végett egy főpapnak jelenlétére és őrködésére van szükség.

1 Erdődy Simon püspök maga is zsarnoki főúr módjára bánt a jobbágyaival Bánffy János, Zápolya nádora őt emiatt a pápának is feljelentette. Öreg korában szintén helyettest kért maga mellé s kapott is ilyent Szondi Pál személyében, aki azonban hálátlannak bizonyult, mert urát, Erdődy püspököt 1539. szintén feljelentette Rómában. A belső bajokhoz járult a török veszedelem. Az egész ország tele van török martalócokkal, a jobbágyság elfut, nem míveli a földet, amint Erdődy panaszolja a pápának. A török több mint 1200 férfit és nőt hurcolt rabságba. Erdődy 1543. jun. 2. Csázmán halt meg és a zágrábi székesegyházban temették el. (Bunyitay II. 244. III. 538. IV. 267. Gedeon 73.) Utóda a kiváló főpap, Oláh Miklós lett (1543—1549), aki azonban mint kancellár nem Zágrábban, hanem Bécsben tartózkodott. Tompa György nevű adminisztrátort tartott maga helyett. Tehát közvetlenül nem látta az egyházi bajokat és nem is igazíthatta el. A reformáció ellen is erélyesebben nem léphetett fel. Utána 1549—1558 Gyulay Farkas és Gregoriáncz Pál volt a zágrábi püspök. Brumann Máté zágrábi püspököt (1558—1563) 1 Bunyitay, Eht. Eml. II. 53. 244. 285. Gedeon Gy. A hitújítás okai 72.1.