Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

hirdette ki az Ítéletet, mely szerint a 62 vádlott a törvény ér­telmében életét és javait is elvesztette volna ugyan, de Lippay megkegyelmez nekik s csak 40 forintot kell fejenként 15 nap alatt fizetniök. Már a végrehajtás is ki volt tűzve, de Wittnyédy sietve Draskovich János nádorhoz folyamodott, a nezsideríek nevében 100 akó bort is igért neki s a végrehajtás felfüggesztését és a törvény értelmében a templom és egyházi épületek számára meg­felelő telek kijelölését kérte. Hasonló kéréssel fordult r. kath. sógorához, Kerekes Menyhért mosonmegyei alispánhoz is. De foganata alig lett, A hitehagyott Nádasdy, Esterházy és Lippay elég hatalmasak voltak e vidéken, hogy az új törvényt se vegyék semmibe, A dunántúli kerület Mosón megyéből 1649, Nezsider és Antali (Ottova) sérelmét terjesztette az országgyűlés elé, de mind hiába, A földesúr Antauban sem jelölt ki helyet az egy­házi épületek számára. (Fabó, Codex Dipl, 237, 238,) Musay Gergely püspök 1661. már mint elfoglalt gyüleke­zetről szól Nezsiderről, de megemlíti, hogy az is a dunántúli kerülethez tartozott. Fábri Gergely idejében 1751. mint foglyokat hoztak evangélikusokat Vadosfáról a nezsideri várba, (Payr, Eht, Eml. 149. 306,) Köpcsény. (Kittsee.) Osi várral, Miksa király 1576, a sza­badelvű Liszti János győri püspöknek adományozta, aki fia evang. nevelőjének, Blotius Hugónak 1577. innen irt igen elismerő, ba­rátságos levelet. Két fia is, János és István, igen türelmes volt az evangélikusok iránt. Liszti István az evang. Devecseri Choron Jánosnak, Kabold urának leányát, Choron Annát vette feleségül. 1617-ben Homberger Elizeust, a jeles gráci lelkésznek, dr. Hom­berger Jeremiásnak fiát (szül. 1586. Grácban) hívta meg Köp­csénybe lelkésznek, akit 1617. márc. 12. Wittenbergben avattak fel s ugyanitt ápr. 8, a magiszteri grádust is megkapta. Hom­berger Köpcsényről Modorba, innen pedig 1622. Pozsonyba tá­vozott.' Második ismert lelkésze Köpcsénynek Seiffert Tamás, akit Kis Bertalan püspök 1637. febr. 3. a csepregi kisgyűlésen ava­tott fel a mosonmegyei Köpcsénybe. 1 Liszti Istvánnak, Köpcsény urának Ferenc nevű fiától szüle­tett Liszti László, a magyar költő, 2 aki Köpcsény várában követte 1 Payr, Sopr. eht. 118. 227. Schmidt K. J. A pozsonyi ehközs. tört. 39. Ker. jkv. 141. 2 Az ő műve : Magyar Mars, avagy Mohácsnál történt veszedelemnek emlékezete, Bécs 1653.

Next

/
Oldalképek
Tartalom