Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

az Agenda Germanica Austriaca, biblia két kötetben és posztilla. A toronyban egy harang. A parochiának itt nincs földje. A lelkésznek 36 magyar forintot és 30 köböl búzát fizetnek. Sedecima fejében 6 forintot s midőn halásznak minden szekér után egy halat. A stólát tetszés szerint fizetik, az egyházkelők egy tyúkot és egy házi kenyeret. Halotti beszédért tetszés szerint fizetnek, csupán kiséretért pedig 20 dénárt. Itt a lelkész minden második vasárnap prédikál s hétköznapi könyörgésre szerdán és pénteken jön ide a lelkész. Iskolája emberemlékezet óta van az utca középső keleti részén, északfelől Koller Márton, délről Neudauer Ambrus a szomszédja. Földjei nincsenek, Tanítója a korponai Fábián Mihály. Evenként kap 30 forintot és az orgonálásért (propter tangendum positivum) 10 forintot. A tanulóktól 20 dénárt, minden háztól egy kenyeret, temetésért 10 dénárt. (Adattár VI. 164.) Apetlon temploma is az 1659. évi vizitáció szerint igen régi és szép. Az oltárképen Mária látható a kis Jézussal. Az oltár 1590. készült. Igy tehát kath. volt a templom, jegyzi meg a főesperes. A lelkész Ilmiczből jár át. A tanító most is Fábián Mihály, aki sok gyermeket tanít. 1663-ban a hívek már „ficti (színleges) catholici". Erőszakosan térítették át őket. (Ehlát. jkvek.) Nyulas. (Goysz, Nezsider mellett.) Templomát 1624. Harrach Károly gróf foglalta el. Az 1659. évi vizitáció szerint csak egy lutheránus volt köztük, de már ebből is jó kath. lett. Az 1663. évi szerint pedig kevés luth. van köztük. (Hist. Dipl. App. 21. Ehlát. jkv.) Nezsider. (Neusiedel.) Ősi telep, hajdan kelta bójok, majd besenyők lakták Zumbat vagy Szombathely néven. Később német települők jöttek ide s ezektől kapta új Neusiedel nevét, mely a tóra is átment. Ágnes és Mária özvegy királynék itt udvart tartottak. Váruk valószínűleg a Táborhegyen volt, szemben a XVII. században Hamerla György által alapított pálos kolostorral, melyet II. József záratott be. (Thirring G. Sopron és a magyar Alpok 84.) A reformáció itt is korán gyökeret vert. Nezsider is 1569. a kismartoni urodalomhoz tartozott. A staffelsteíni frank születésű Mag. Ammon András, aki Wittenbergben 1576. szerezte meg a magiszteri grádust, 1580-ban jött Nezsiderbe, (in Neusiedel Hungáriáé ad lacum Fertő) és négy évig volt itt tanító. Mivel pápistává lenni nem akart, elűzték innen és Győrré hívták meg az iskola vezetésére. Itt két évig a predikálásban is gyakorolván magát, báró Teuffel András főkapitány és a győri őr-