Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.

zurányi templomban voltak, midőn a r. kath. főesperes jött a győri püspök levelével. A prédikátor tehát ezt is bevezette és ez is megírta a maga jelentését. 1674-ben is még csak 150 a r. kath., a többiek „Lutheraní obstinati". Az 1680. évi r. kath. egyházlátogató szerint a lakosság áttért, de hihető, hogy Sopronban ismét visszatértek, mert templomba és gyónni nem járnak, hanem időnként Sopronba futkosnak. A földesurat fogják figyelmeztetni. 1 Miklósfalva. (Nickelsdorf.) Ennek templomát is Forgáchné Pálffy Katalin 1635. vette el, de az 1647. évi országgyűlés visszaadta. Az 1659. évi egyházlátogatás szerint Zuránynak volt a filiája. A vizitáló kanonokot nem bocsátották be, 40 lélek kivételével a lakosság evang, (Lutheraní obstinati.) Az egyházi adó fele a hegyeshalmi plebánust, másik fele pedig a zurányi lelkészt illeti. Van evang. iskolájuk és tanítójuk. A megújított templomnak kőtornya van és 3 harangja. Még 1674. is csak mintegy 100 a katholikus, a többiek szilárd és makacs lutheránusok, akik nem járnak el a misére. Emiatt meg ís intették őket. (Hist. Dipl. i. h. Ehlát. jkvek.) Német jár falu. (Deutsch-Jahrendorf.) Ennek templomát is 1635. Forgáchné Pálffy Katalin vette el, de 1647. visszakapták. Az 1659. évi egyházlátogatás szerint Rajka filiája, paplak és lelkész itt soha sem volt. Templomában az oltár igen szép Mária mennybemenetelének képével. A lakosság német és 50 lélek kivételével gonosz eretnek (lutheránus). Csak tanítójok van. Templomukat 1671. Szent Margit napján (július 13.) vették el. 1674 is csak 5 ház katholikus. Az 1680. évi vizitáció szerint újonnan áttértek, akik esküt tettek a tridenti hitvallásra, de igen sántikálnak. A plebánus és a földesúr segítségével kell őket megerősíteni. (Hist. Dipl. i. h. Ehlát. jkvek 1659. 1663. 1674. és 1680.) Rajka. (Ragendorf.) Musay püspök 1661, évi feljegyzése szerint ez is a dunántúli kerülethez tartozott Nezsider, Bezenye és más fertőmelléki egyházakkal, mert a Duna választotta el egyházunkat a dunáninneniektöl, 1628 előtt Baumann Keresztély volt az első ismert rákjai leikész, ki ekkor hazánkat elhagyván, Württembergbe ment ki., Templomát 1635. Forgách Zsigmond nádor özvegye, Pálffy Katalin vette el. De 1650-ben (miként az 1659. évi vizitációból tudjuk) új templomot építettek, melynek fatornya és két harangja volt. Szily Márton r. kath. főesperest 1 Hist. Dipl. App. 21. Schmidt K. J, A pozs. ehközs. tört. 34. Ehlát. jkvek.