Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek.
templomát 1673. aug. 24. Kollonics Lipót, a kálvinistákét pedig 1674-ben Harrach gróf vette el. 1 1659-ben Zily Márton győri kanonok és komáromi főesperes tartott itt egyházlátogatást. Szerinte itt a magyarok kálvinisták, a németek pedig lutheránusok és r. katholikusok. Ez utóbbiak számát nagyítva teszi hatszázra. Ő mondja, hogy az eretnekek Szent László kápolnájából a festett szép oltárt kivetették a temetőbe. A lutheránusok a kápolnához „új zsinagógát" építettek, mely ugyanazon tető alatt van, de középen kőfal választja el a kálvinisták templomától. Mindegyik felett fatorony van, a kálvinisták tornyában egy a harang, a lutheránusokéban kettő. Az eretnek község a két prédikátornak a 100 forinton felül még 50 forintot és minden háztól egy köböl búzát fizet. Van külön lutheránus és külön kálvinista tanító is, A főesperes meg akarta nézni a két „zsinagógát", de az eretnekek nem bocsátották be. Gálovics István fehérvári prépost az 1663. évi vizitációkor már bevallja, hogy az „eretnekek" száma most is nagyobb. A parochiális jövödelem 225 forint, amelynek fele a plebánusé, a másik felén pedig a két prédikátor osztozkodik. Kasza Ferenc apát 1674. évi látogatása szerint a protestánsok kettős templomát 1672. ápr. 28. d, e. 11 órakor a győri püspök (Széchenyi György) foglalta el. Szerinte a lakosságnak csak l /a része katholikus s a kálvinisták többen vannak, mint a lutheránusok. A plebánus a felnőtt eretnekeket nem temeti el, csak a gyermekeket. A protestáns paplakot és iskolát is a katholikusok foglalták el. (A győri kápt. ehlátog. jkvei.) Mosón. Az 1635, évi fentebbi rendszabályok Mosont is Halászival együtt a városok közé sorolják s mint ilyenek a bírák mellé 12 esküdtet választottak ezek is. Mosonba kijárt prédikálni 0várról már Huszár Gál is. 1571-ben pedig egy ismeretlen nevű lelkészük volt, akinek „esztendeje közöttük kitellett" (a régi papmarasztás szokása szerint) és Lévára távozott. Varga Borbás városbíró tehát most az egész tanáccsal egyetemben ő felsége mosoni jobbágyainak végzéséből 1571, okt. 29. levélben kéri Nádasdy Ferencet, Vas megye főispánját, hogy Rusa Imrét, az egyik csepregi lelkészt, ki náluk próbabeszédet mondott és tetszésüket megnyerte, bocsássa el hozzájuk tartóztatás nélkül. „Mert tudja Nagyságod — irja a mosoni biró — az ő hivataljuk az, hogy mindenütt hirdessék az Isten igéjét városról-városra, 1 Stromp L. Pilárik J. 26. 1. Hornyánszky V. Beitráge.
