Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

lehetett és Perlaky Gábor püspökkel bizalmasabb viszonyban állott. (Esp. jkönyv.) Bajza Pál Bokodot elhagyván, Várpalotán Zichy Miklós grófnak lett számtartója és levéltárosa. Perlaky Gábor püspök 1781. febr. 6. egy gyászos áriát küldött Bajzának, hogy keresse ki a Graduálban, melyik nótára megy, azután feleségével együtt betanulván, mikor a nagyságos gróf úrnak jó kedve lesz, énekeljék el neki, mint magyar fítól küldetett szíves kesergést. (Hrabovszky, Scrin. Ant.) 1768. júl. 21. Győrött tartott titkos kerületi gyűlés határozata szerint Bókod 4, Oroszlán 5, Szák 3 és Tordas is 3 forintot fizetett közköltségre. 1776-ban, amikor már Gyurkovics András volt a tanító, templomot akartak építeni a bokodiak. Varga Mihály volt ekkor a magyar, Manczél Mihály a német és Holota Tamás a tót kurátor. Gyurkovics még 1786. is Bókodon volt. (Esp. jkv.) Orbán János 1783. Szokolyba távozván, Perlaky Gábor püspök Nerodoly Mátyást avatta fel Bókodra, aki már két év múlva Pusztavámra ment át. Utóda a nemesdömölki születésű Greskovits Imre lett, aki 1781 óta Velegen volt tanító s majd lelkész. 1795. tavaszán ő is Pusztavámra ment át. 1799—1801-ig a blatnicaí Selmeczi Máté volt a bokodi lelkész (1798 óta kethelyi tanító), aki Oroszlánra ment át. 1801. febr. 26 án pedig az oroszláni Suvada Pál avattatott fel Bókodra, aki két évig volt Wittenbergben. (Hrabovszky, Papi Tükör 41. 85. 87.) Szenterzsébet. A török világban teljesen elpusztult falú Bókod határában. Ma már csak egy dülő neve tartja fenn emlékét. Amiről Komárom megye monográfiája csak nagy bizonytalansággal szól, arról egyházi jegyzőkönyvünk határozott adatokat is közöl. Kis Bertalan püspök ugyanis 1639. jún. 1. a csepregi felső templomban avatta fel lelkésznek a komárommegyei Szenterzsébet részére (in parochiam Szent Eörsebetíensem in Com. Comaromiensi) Szenczi Jakabot. Es az 1646. évi büki zsinat jegyzőkönyvében is a bodoki (bokodi) lelkész mellett a szenterzsébeti is mint távollevő említtetik. íme egy anyagyülekezetünk, mely teljesen elpusztult a föld színéről. Az Esterházyak, úgy látszik, Bókod közelsége miatt nem hívtak ide újabb települőket.

1 Oroszlán. (Oroszlánkő.) Szintén régi község. Közelében, 1 Komárom m. mon. 51. Ker. jkv. II. 167. 248. Eht. Emi. 77. 134.