Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

nagy lármára az utcán összefutottak a protestánsok s fütyköst, fokost, fejszét, kardot és puskát ragadva vették üldözőbe Géczyt és csatlósait, akiket csak gróf Souches őrserege mentett meg az agyonveretéstől. (Thury E. 30. 1. Stromp L. Pilárik J. 26. 1.) Az evangélikusoknak e nehéz időkben Bartholomaei és Viglebius János volt a lelkészük. A gondnoki tisztet Mangoldt Mátyás és Klein Pál töltötte be. 1656-ban a komáromi születésű Kövesdy Pálban igen jeles tanítót kaptak, aki Wittenbergben tanult és később Eperjesen és Sopronban volt tanár és magyar lelkész s egy kiváló magyar nyelvtant irt, mely nyomtatásban is megjelent. 1659-ben az öreg Samueli, 1666-tól kezdve pedig Borbély János volt a tanítójuk. (Sopr. eht. 398 Kemény K. 6. 1.) A szenvedések keserű poharát Viglebius Jánosnak kellett fenékig üríteni, akit nem szabad összetévesztenünk hasonló nevű kortársával Vibegius János locsmándi s majd pozsonyi lelkésszel. A Wesselényi-féle összeesküvés ügyében 1671, ápr. 4. Viglebíust is kihallgatták Komáromban, aki ekkor 38 évesnek vallotta magát. Zrinyi, Frangepán és Nádasdy dolgairól vallomása szerint ő semmit sem tudott. De azért Hofkirchen Károly Lajos várparancsnok és Széchenyi György győri püspök már 1672. jan. 25-én elvették a nem régen saját költségükön épített templomukat, paróchiájukat, iskolájukat s egyéb ingó és ingatlan javaikat, ezek közt 21 hold szántóföldet. Viglebius lelkészt vasas katonák űzték ki a paplakból és a városból. Templomukat a jezsuiták kapták meg, kik azt Aranyszájú Szent János tiszteletére szentelték.

1 Elűzték a reformátusok két lelkészét is, Szondi Istvánt és Csúzi Cseh Jakabot. Az elfoglalt egyházi épületek még ez évi június havában leégtek és többször is voltak a városban tüzesetek. A protestánsokat erre gyujtogatással vádolták. Hofkirchen várparancsnok és Széchenyi püspök törvényszéket rögtönöztek és Száki János ékeli ref. lelkészt és Suri Lőrincné papözvegyet mint állítólagos bűnösöket 1672. szept. 1. a legkegyetlenebb halálbüntetéssel végezték ki ártatlanul. Szákit máglyán égették meg, de előbb jobb kezét levágták és egy jezsuita forró ólmot öntetett a leborotvált fejére. Suri Lőrincnét pedig lefejezték. A jezsuita kegyetlenség égbekiáltó művének Komáron volt a színhelye. Egykorú kéz Simonides János „Galéria omnium Sanctorum" művében kéziratában képben is megörökítette a szörnyű esetet.

2 1 Payr, Sopr. eht. 446. Schmidt K. J. A pozs. eh. tört. 83. Kemény K. 6.1. 2 Földváry L. Száki János megégettetése. Prot. Szemle 1903. 442.