Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.
midőn Szent András templomát új tetővel fedette, a protestánsokat a templom melletti temetőből, melyet eddig a katholikusokkal közösen használtak, kitiltotta. Kolonics utóda gróf Althan Adolf várparancsnok lett, aki 1635-ben 70.000 forintnyi alapítvánnyal biztosított itt a jezsuitáknak munkássági teret s Buswe Gottfried német és Gosztonyi István magyar jezsuita, mint hitszónokok már 1635. meg is érkeztek Komáromba. Míg a plébánia kiürül, Althan a maga várbeli házát bocsátotta rendelkezésükre. Gróf Puchaim János Kristóf várparancsnok 1649. a vár grófi házát adta át nekik. 1 A kisebb számú és jórészben német evangélikusoknak újabb szervezkedése csak a linci békekötés után az 1647. évi 9. t.-c. 3. §-a alapján történt meg, amely kifejezetten megengedi, hogy Révkomárom és Holics evang. lakói templomot építhetnek és szabadon gyakorolhatják vallásukat. Már 1648. először ideiglenesen csak deszkából építettek imaházat. A következő 1649. évben pedig Sándor István mocsai lakostól vettek meg 350 forinton egy puszta házat, mely a belső vár sáncain kivül állott s ennek fundusán építettek kőből templomot, paplakot és iskolát. De nem soká bírhatták ezt, mert a várparancsnokság várépítés céljaira elkobozta és lerontotta. így új funduson, a mai Szent János temploma helyén 1653-tól 1658-ig építették azt a templomot, melyet később a jezsuiták vettek el tőlök a harangokkal együtt. A templom homlokzatára a „Dies irae, dies illa" kilenc sora volt felírva." 2 Az evang. gyülekezet a XVII. század közepén csak 47 családból állott, a magok erejéből nem tudtak építeni. Azért gyűjtést rendeztek itthon és a külföldön. Peringer János, Fábián Mihály és Glatz Ambrus voltak a gyűjtők. Augsburg, Regensburg városa és Gettl Kristóf norvégiai bányakapitány is adakoztak az új templomra. A gyülekezet tagjai közül pedig Harmuth Pál és Krecsmayer György adtak nagyobb összeget. Kiváló jóltevőjük volt ekkor maga az evang. várkapitány Walther ezredes is, ki többféle adományon kívül 64 aranyat is adott a gyülekezetnek, hogy ennek fele a gyülekezet szükségleteire, másik fele pedig a lelkész tisztességesebb díjazására fordíttassék. (Kemény K. i. m. 4. 1. Ez a Walther ezredes hívott ide egy Frist nevű lelkészt 1 Hist. Dipl. App. 21. Németh V. A komáromi kath. gimn. tört. 4. 1. Komárom m. mon. 480. 2 Zsilinszky, A linci békekötés 451. 1. Kemény K. i. m. 3. 1.