Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

Kéménd és Belkbz misés papjai, kiket a szentírás alapján szégyenítettek meg, elhagyták pápás hitüket. A kádi felhívására jobb kezüket a bibliára téve esküdtek meg és a bibliát végül megcsókolva fogadták, hogy ezután az igaz keresztyénséget követik. Aki az írástól eltér, azt száz pálcaütéssel büntetik és nyelvét is kivágják, A zsinat után követeket küldtek Hetény, Báta, Danócz, Mohács és Tolna községekbe, hogy az itteni pápások is elfogadják a határozatokat. Az egyetlen Antal volt Hetényben, aki ellenmondott s kész volt életét is elveszíteni. „Én magam sem tudom, hogy ebben a felfordult világban megmenthetem-e életemet" irja Prodanisinus. (Ha t. i. a török mást gondol és a pápisták mellé áll.) „Az evangélium úgy fénylik, mint a hajnal hasadása, irja tovább, a pápás egyház naponként gyengül." A bégek, vajdák és kádik is részben segítségükre voltak. De mégsem bíztak bennük. Ily ritka források, szerencsés felfedezések vetnek egy-egy fénysugárt az első évtizedek történetére. De a gyülekezetek további sorsa azután ismét homályban marad.

1 Veresmart. Itt is, mint Baranya egyéb helyein, a legmostohább viszonyok között kellett a reformációnak utat törni. Erre nézve Verancsics Antal, akkori pécsi püspök 1553-ban irta uti naplójába: „Kőszeg (a mai Batina) után Vörösmart és Laskó mezővárosok mellett hajóztunk el. Oh, jó Isten, mily szomorúnak látszott nekünk mindenütt a legjobb és legtermékenyebb vidék, mily elhagyatottak, míveletlenek mindenek; szántóföldek és szőlők tüskével mennyire elborítvák és mily ritka minden helyen a szántóvető, mily kevés a marha és mily számos a pusztaság. Hajónk rác kormányosa beszélé, hogy míg magyar parancsolt itt, egy-egy faluban annyi volt a földmíves, amennyi most harmincban is alig találtatik. Es mit mondjunk ama feldúlt falvakról, melyeknek jelenleg még neveik sincsenek már fönn?" (Haas, Baranya 164. 1. Földváry L. i. m. 136. 1.) Veresmartnak is Eszéki Zigerius Imre volt az első ismert nevű reformátora, ki Tolnából jővén ide, 1545—1548-ig majdnem három évet töltött itt s azután ismét visszament Tolnára. Veresmart vidékén Zigerius, amint maga irja, sok zsiványt, latort és gyilkost talált, mindazáltal majdnem mindenek egészen megváltozva a Jézus Krisztushoz tértek. Sztárayval kollokviuma is 1 Musculus F. Vom Uffgang des Wort Gottes by den Christen in Ungern. Augsburg 1550. Thury E. A vaskaszentmártoni zsinat. Pr. Szemle 1913. 425. és 475.