Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

is dicsekedhetik. Ez a mai székesegyház délkeleti tornya alatt épült sacellum (sirkápolna), mely Henszlmann és Balics szerint még a IV. századból való s görög stilusbban festett képek díszítik, így Pécs azok közé a városok közé tartozik, amelyekben már a római világban is volt keresztyén egyház. Régi neve: Ad quinque basilicas, Quinque ecclesiae (Fünfkirchen), a frank-német korból való s arra mutat, hogy a VIII. és IX. században is több temploma volt. Püspökségét még Szent István király alapította. Székesegyháza román stílusban a XI. században épült s a mohácsi vész után is épen hagyta a török. Egyetemét Nagy Lajos királyunk Coppenpachi Vilmos pécsi püspök és kir. kancellár tanácsára 1367-ben, tehát kevéssel a prágai krakói és bécsi egyetemek után alapította. 1370 körül Galvano Bethini a Bolognából meghívott jogtanár tanított itt, aki 1374. visszatért ismét hazájába. Békefi Rémig szerint a bécsi egyetem 1460 körül már nem állott fenn, mert Mátyás király 1465, irta II, Pál pápának: „In regno Hungáriáé non viget aliquod stúdium generálé." A hírneves Janus Pannonius 1459—1472, volt a pécsi püspök, aki mint fevílágosult humanista latin versekben gúnyolta ki a középkori egyházat.

1 Brodarics István pécsi püspök (1532—37) eretnekség hírében állott, mivel a coelibatusról és a képek tiszteletéről szabadabban nyilatkozott. Aleander Jeromos pápai követ Bécsben 1539. febr. 11. írta róla naplójában: „Quod est bonus vir et doctus magisque amicus suus, sed aliquantulum Lutheránus (sic et de eo dixit mihi Colocensis seu Agriensis (Frangepan) et quod dixerit aliquando de eo etiam audiendo: iste bonus collega meus, Brodericus Lutheránus. Dixit Strigoniensis (Várday) eum claudicare ín favorem nuptiarum sacerdotum et non multum favere imaginibus sanctorum." (Bunyitay Eht. Eml. III. 326.). Pécsett volt prépost Peregi Albert is, aki 1538. Erdősy Sylvester Jánossal és Dévai Mátyással levelezett, ennek egy könyvét küldte megbirálás céljából Sylvesternek s még 1543. is mint pécsi prépost ajánlott egy kancelláriai íródeákot a pécsi kisprépostságra. (Szilády A. Dévai kátéja. 136.1. Bunyitay IV. 204.). 1540-ben a pécsi iskola (a káptalani és nem az egyetem) még fennállott és a mesterek felolvasásokat tartottak benne. Sulyok Ferenc pécsi tanuló, Sulyok Istvánné Kende Klára fia 1540. aug. 24. Pécsett „az skólából" irta anyjának, hogy ott 1 Balics L. Ehtört. I. 67. 420. Békefi R. A pécsi egyetem. Bp. 1909. 134.1.